Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

A HUNYAD MEGYEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGEK - Kitid

Amikor a kommunisták jutottak hatalomra, LA édesapját kuláknak nyilvánították, kétszer börtönbe is csukták Dévára. Mindent be kellett szolgáltatniuk (pl. disznót, gabonát), alig volt mit enniük. LA-t arra kötelezték, hogy a gépekkel dolgozzon, illetve fát vágjon. Először fogadott egy embert, aki segített a nehéz fizikai munkában, ám végül a mostoha helyzet elől 1952-ben Kalánba menekült, ott akkor fejlesztették a gyárat, és a konyhán kapott munkát. 1,5 évig dolgozott ott, akkor ismerte meg a férjét is. A férje Temesvárról került ide, bánsági szerb volt, egymás között románul beszéltek. Férje azonban értett magyarul, így ha a szülők is jelen voltak, akkor a család egymás között magyarul beszélt, amibe LA férje románul kapcsolódott be. 1953-ban született a lányuk, 1967-ben a fiuk. A lány református, a fiú ortodox lett. Mivel Kitiden a lány születésekor már nem volt református templom, a csecsemőt otthon, a szobában keresztelte meg a bácsi tiszteletes, ott tartotta az istentiszteleteket is. Szülés után LA 6 hétig nem mehetett ki a házból, úgy tartották, ha hídon megy át, elveszíti a tejet, nem lesz több teje. A keresztelőig nem lehetett magára hagyni a gyermeket. Az első fürdővízbe virágot, könyvet, ceruzát, csengőt, pénz tettek, mindezekkel a gyermek jövőjét akarták befolyásolni: olyan szép legyen, mint a virág, jó hangja legyen, mint a csengőnek, legyen gazdag és okos. Fia már kórházban született, ott elmaradt ez a rítus. Lánya Kalánban végzett gimnáziumban, majd Temesvárra került egy nagybátyjához, ott ment férjhez, ott is élt. Férjével és két lányával 1989 augusztusában Németországba kerültek, férje anyja ugyanis bánáti sváb volt. Fia az apja után ortodox vallású lett, LA utána az ortodoxoknak fizet egyházadót. Mivel nincs annyi pénze, hogy átutazzon autóbusszal Kalánba az istentiszteletre (illetve a rossz tömegközlekedés miatt sok időt igényelne), vasárnaponként a helyi ortodox templomba jár. Egy szomszédasszonyával hívőknél (szombatistáknál, azaz adventistáknál) is járt egyszer, de az nem tetszett neki. Az ortodox templomban a pópa minden vasárnap felolvassa azoknak a neveit, akik ezért fizettek, egyfajta könyörgés ez. LA előbb csak a fiáért fizetett, később a lányáért is, majd saját magáért is. Helyben nincs református egyház, ezért is kötődhet jobban az ortodox templomhoz, mint azokon a településeken, ahol van református pap. A korábbi bácsi lelkészzel úgy ismerkedett meg, hogy Kitiden az Ajtay kriptába temettek el egy innen elszármazott személyt, és amikor a temetésen a lelkész magyarul mondta a Miatyánkot, fölfigyelt, hogy rajta kívül még LA az, aki magyarul imádkozza 139