Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
A mezővárosi életmód - kézművesség
97. Erdöbényei bodnár en sikerült befeszíteni, felrak még abroncsot. Ezek után forgácsból rakott tűzre borítja, és megfelelő szerszámmal összehúzza. A tüzelés miatt a hordókészítés többnyire a szabadban, vagy valami féltető alatt folyik. Most következnek a gyaluk, csínvágók, körzők és a többi szerszám, melyből bőségesen található a műhelyben, és legtöbbjük faragással díszített. Beillesztik a hordófenekeket, kifúrják a csaplyukat, véglegesre szögecselik az abroncsokat és el is készült a hordó. A többi dongás faedény hasonlóan készül. A bodnárok által használt kézi szerszámok jellege évszázadokon keresztül nem változott, csak számuk nőtt. Az első igazi változást az 1700-as évekállított datált tárgy közül ez a legfiatalabb. Ez az asztal határozta meg a berendezés idejét: 1882. Az ágyak előtt álló székek hitelesen egészítik ki a 18-19. században készült bútorok együttesét. Ezek közé tartozik egy vésett-faragott előlapú, tölgyfából készült láda és két, másik intarziás berakásokkal díszített láda is. Az ajtó mellett háromfiókos kaszli (sublót) áll, rajta faragott lábakon álló kétszárnyú üveges ajtóval zárható pohárszék magasodik. A két bútordarab nem tartozik össze. Nagyon gyakran előfordult mind paraszti, mind polgári lakásokban, hogy össze nem tartozó, régebbi és újabb bútordarabokat raktak egymásra. A használati-, dísz- és kegytárgyak között sok divatos, újonnan vásárolt árú is megtalálható. A pohárszékben a kor divatja szerint, állítva, megtámasztva tányérok sorakoznak. A fehérmázas, apró kék virágokkal díszített, áttört peremű, keménycserép edények jellegzetes darabjai a miskolci, kassai, körmöcbányai, iglói, s a városlődi manufaktúráknak. A tányérok mellett látunk itt díszként kiállított óntálat is, festett üvegpoharakat, vékonyfalú, öblös likőrös üvegeket. A háziak féltett kincse, egyparádi készítésű, feltehetően a 18. század végén készült, pincetokba való palack is az egy ik polcon áll. A kaszlin egyszerű, fehérhímzéses terítő, rajta a parádi üveghutából kikerült rubint díszpoharak, bütykös díszkancsók és egy, a maga idejében újdonságnak számító 79
