Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Ízelítő a szokások és hiedelmek kultúrájából

A gyöngyösi mezővárosi kultúra emlékei közül származik a szőlőhegyi védőszent Szent Donát szobrának a múzeumi tájegység szőlőhegyére vezető út mentén álló másolata. A kőszobor eredeti helyén Gyöngyöstől északkeletre, a 13. századtól folyamatosan művelt szőlőterület, a Sárhegy délkeleti sarkában, az abasári bekötő út mellett állt. A szobor mellett vitt el a Pest-Kassa fő közlekedési és kereskedelmi út. A szobor négyzet alaprajzú 1 méter magas talapzatán dombormű és vésett felirat látható. A dombormű a vihar és jégeső elhárításáért könyörgő Donátot ábrázolja. A felirat: „S DONATE 1759". A talapzaton hengeres, sima törzsű ión oszlop áll. Az oszlopfő fölé Donát álló alakos, római légionárius ruhájú szobra került. A szent életéről különböző legendák maradtak fenn. Egyes források szerint a 2. században élt római leginárius volt, aki egyházi kezdeményezésre lett a szőlőhegyek védelmezője. Mások szerint arezzói püspök volt, aki csodákat művelt a nép körében, többek között elhárította a jégesőt és a villámlást. A natúr kőfelületű szobor teljes magassága 482 cm. A szobor mellett két, nyolcszögletűre faragott kőoszlopot talált a kutatás. A kőoszlopokon vaskampó és kovácsoltvas maradványok voltak dokumentálhatók, ami arra utal, hogy kőlábazatos, vaslánckordon kerítette a szobrot. A római katolikusok számára a szobor kultuszhely volt. Az időjárási viszontagságok A felföldi mezővárosok között Tállyán Szent Vencel napja kitüntetett jelentőségű ünnep a szőlősgazdáknak. A templomban szőlőfürtökkel és venyigével díszítik fel a szent oltárát, s az oltárra üvegekben bort is állítanak. A templomi oltárképen Szent Vencel szőlőt présel, angyalok kíséretében. A kádba hordott szőlőt csömöszölőfával töri össze a díszes ruhájú szent, így készítve elő a préselést. Legendájának egy részét ábrázolja a festmény, amely szerint a misebornak szánt szőlőt maga préselte ki. Jelképesen az oltárra helyezett bor válik Krisztus vérévé. Az egykori tállyai plébánosok többsége jezsuita szerzetes volt, s így a rend hatása is befolyásolta a szent kultuszát. A tállyai Fáklyás Társulat szőlőművelő férfiakból állt, akik maguk közül választották tisztségviselőiket. Társulati életük részben még napjainkban is a Szent Vendel oltár körül zajlik. Szent Orbán a szőlőhegyi védőszentek egyike, a szőlőművesek, kádárok (bodnárok), kocsmárosok és vincellérek patrónusa. A szentté avatottt I. Orbán pápa emléknapja, május 25. a népi természetmegfigyelés szerint az utolsó tavaszi fagyos nap volt. A szőlővédőszentek napja munkaszünet volt a borvidékeken, mikor ünnepi öltözetben körmenetben vonultak a szent kápolnájához, szobrához a hívek. A szentek tisztelete a hit legkülsőségesebb megnyilvánulásai közé tartozott, amelyet a népi képzelet befolyásolt, akár profánná is változtatott, tiszteletlenné, büntető jellegűvé, mint ezt Szent Donát gyöngyösi példája is jelezte. Ezen jelenségek nem cáfolták a szőlőművesek között az 116