Balázs György (szerk.): A jobbágyfelszabadítás és hatása a paraszti kultúrára, Vezető az 1948/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett időszaki kiállításon (Budapest-Szentendre, Magyar Mezőgazdasági Múzeum-Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

itteni birtokain), nyáron át pedig csépelnek, s csakis ezen gépeknek köszönhetik az azokat bíró, illetőleg velők dolgoztató földbirtokosok, hogy a csépléssel anyira haladtak, mert ha e gépek nem volnának..." (FG 1857. 142-143). Érkövy Adolf 1858-ban létesítette az első angol gazdasági géptárat Pesten: „... rábírtam a Clayton Shuttleworth & Comp, lincolni gépgyárnokokat, hogy géptárt nyissunk, melyben saját készítményeik, u.m. gőzerőműves cséplőgépek, malmok és körfűrészek, azontúl pedig Angolország legkitűnőbb gyártmányai foglaljanak helyet. ... Kétséget nem szenved, hogy az angol gépek aránylag legjutányosabbak s egyúttal legbecsületesebben készüllek, minélfogva ilyeneknek egy tárlatban felmutatása egyrészről a hazánkban sok oknál fogva némileg lankadni kezdett kedvet a gépek iránt okvetlenül fel fogja fokozni, - másrészről pedig a hazai gépészetnek üdvös versenyre nyujtand alkalmat..." A jobbágyfelszabadítás után a mezőgazdasági termelés csak fokozatosan vált úrrá az öröklött nehézségeken, a szabad tulajdonra épülő tőkés mezőgazdaság feltétélei csak az 1880-as években teremtődtek meg. A kötött gazdálkodásról a szabad gazdálkodásra történő átállást segítette az 1850-es években felerősödő piaci konjunktúra, ami a gabona iránti kereslet ugrásszerű növekedésében mutatkozott meg. A változó közgazdasági körülményekhez való alkalmazkodás eredményeként az 1848 utánt követő két évtizedben Ciayton-Shuttleworth gyártmányú gőzlokomobil 57