Vass Erika: Népek, nyelvek, kultúrák. Skanzen Örökség Iskola 12. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

KULCSFOGALMA ZSIDÓSÁG, ORTODOX, NEOLÓG, HOLOKAUSZT A zsidóság ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől származtató, az izraelita vallást követő, kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű emberek közössége a világ minden részén. A zsidók Magyarországra való bevándorlása a 18. századtól vett komolyabb lendületet. II. József 1783-as rendelete ugyanis nemcsak a zsidóság betelepülését tette lehetővé, de zsidó iskolák felállítását és földek bérlését is megengedte. Az 1840-ben elfogadott törvény értelmében a zsidók szabadon települhettek városokba, vásárolhattak ingatlanokat, alapíthattak gyárakat, és szabadon űzhettek bármilyen ipari tevékenységet. A magyarországi zsidóság kivette részét az 1848/49-es szabadságharcból, és részesült az annak leverését követő megtorlásokból is. 1867 óta a zsidók jogilag nem számítottak idegen etnikumnak, hanem izraelita vallású, egyenlő jogokkal rendelkező magyar állampolgároknak. A Magyarország területére vándorló zsidóság két jelentősebb csoportból állt: a legfőképpen iparral és kereskedelemmel foglalkozó, felvilágosult, az asszimilációra és a modern eszmékre fogékonyakból, valamint a szegény, főleg vándorkereskedelemből és földművelésből élő, jiddis nyelvet beszélő, a legtöbb újítástól elzárkózókból. Az egyre élesedő hitviták 1869-re a két irányzat szakításához vezettek: az előbbieket neológoknak, az utóbbiakat ortodoxoknak nevezzük. Ha többet szeretnél megtudni a magyarországi zsidóságról, akkor nézz utána a budapesti Holokauszt Emlékközpont honlapján (www.hdke.hu)! 1895-ben a magyar országgyűlés elfogadta a zsidó felekezetet bevett vallássá emelő törvényt, mellyel megvalósult a zsidóság teljes egyenjogúsága. A magyarországi zsidóság a gazdasági és kulturális életben is egyre nagyobb szerephez jutott, így például Richter Gedeon megteremtette a magyar gyógyszeripart, a Weiss család Európa egyik legnagyobb nehézipari komplexumát hozta létre a Csepel-szigeten, továbbá a Herz- és a Pick-szalámi, a Kotányi-féle pirospaprika, a herendi porcelán és a Zwack unikum is zsidó családokhoz kötődik. A zsidóság 20. századi történelmének legtragikusabb eseménye a II. világháború alatti holokauszt volt, amelynek kb. 6.000.000 európai zsidó esett áldozatul. 1944. május 14-én indult meg a magyar zsidók tömeges deportálása az auschwitz-birkenaui haláltáborba. Július 9-ig 437 000 főleg vidéki zsidót vittek el, akiknek többsége a gázkamrákban lelte halálát. A mádi zsinagóga