Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Feladatlap. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)

3. kérdés: Stratégiai jelentősége volt a termelő eszközöket előállító vaskohászatnak és gépgyártásnak. A kohászatban alkalmazásra kerültek a nyugat-európai technikai újítások (kavarás, hengerelés). 1868-ban megépül az első Bessemer-, 1876-ban az első Martin kemence. A nehézipar vezető ágazatává a gépgyártás vált. 1910-re a nehézipar aránya megelőzte az élelmiszeripart, és előretört a könnyűipar is. Azonban aránytalanságok adódtak: például a mozdonygyártás európai élvonalba került, míg a szerszámgépgyártás a hazai szükségletnek még 1A -ét sem tudta fedezni. Ugyancsak aránytalanság volt az iparvállalatok számában is (koncentráció), hiszen a magyar munkásság 60%-át és az össztermelés 75%-át mindössze 5 szénbánya, 3 vasgyár, és 3 iparvállalat (Ganz, MÁV, Csepel) adta. Megindult a kartellesedés is: 1914-re 80 kartell alakult, melyek egy-egy iparágat uraltak. A nehézipar három körzete alakult ki: 1. Felvidék; a Gömör-Szepesi érchegységben; 2. Délkeleten: Hunyad és Krassó-Szörény megyében 3. Budapesten és környékén. A nagyvállalatok száma 1890-ben 11, húsz évre rá már 36 gyár, melyek ezernél több munkást alkalmaztak. Többségük részvénytársasági illetve állami tulajdonban volt. A dualizmus alatt körülbelül két és félszeresére nőtt az egy főre jutó nemzeti jövedelem, az iparból és kereskedelemből élők aránya 20%-ról 40%-ra növekedett, míg a mezőgazdaságból élők aránya 75%-ról 60%-ra csökkent. 1914-re már a nemzeti jövedelem 1/3-át az ipar adta. EGY LAKOSRA JUTÓ GDP MAGYARORSZÁGON 1869-1911 KÖZÖTT (az 1869-es adatot 100 %-nak véve A magyar gazdaság nemzeti jövedelmének számítása az 1900-as évek elején kezdődött. Katus László történész, az MTA Történettudományi Intézetének nyugdíjas kutatója, a Pécsi Tudományegyetem oktatója számolta ki az OsztrákMagyar Monarchia GDP-jének fejlődését. Ha csak az egy főre jutó GDP arányát nézzük, akkor bizony a magyar gazdaság 1867 és 1911 között majd két és félszeresére nőtt. 1870-ben az egy főre jutó magyar GDP még csak az osztrák szint 66 százaléka volt, 1910-ig 77 százalékra nőtt. 4. kérdés: Az 1910-es népszámlálás alkalmával Budapesten (Kis-Budapesten) 880 371 főt írtak össze, ebből 418 968 fő polgári férfi, 446 767 fő polgári nő és 16 636 fő katona volt. 1000 férfire 1030 nő jutott, a legjelentősebb nőtöbblet a polgári IV. kerületben (mai Lipótváros és Újlipótváros) volt, ahol 1 000 férfire 1 220 nő jutott, ezzel szemben az ipari jellegű IX. és X. kerületben (Ferencváros és Kőbánya) férfitöbblet volt tapasztalható. A legnépesebb kerület Erzsébetváros volt 181 863 lakossal (a mainál lényegesen tágabb kerülethatárok között), míg a legkisebb a Belváros 25 000 lakossal. 50