Szeredi Merse Pál (szerk.): Vaspálya rt. Alapítsunk részvénytársaságot! Feladatlap. Skanzen Örökség Iskola 2/2. (Skanzen füzetek. Szentendre, 2011)
MŰVÉSZETEK ÉS AZ IPARI FORRADALOM 1. kérdés: Válaszodhoz érvanyagot találsz a CD melléklet Székely Bertalan és Szinyei-Merse Pál című írásában. 2. kérdés: A-4; B-5; C-2; D-l; E-3 3. kérdés: Válaszodhoz érvanyagot találsz a CD melléklet Romantika című írásában. U. kérdés: A-2; B-1; C-4; D-5; E-3 5. kérdés: 1-B [Jules Verne: 80 nap alatt a föld körül]; 2-D [Charles Dickens: American Notes for General Circulation Penguin Books, 1972. Részlet Charles Dickens 1842 januárjától júniusig tartó amerikai látogatásáról szóló beszámolójának 4. fejezetéből (Az amerikai vasút). Fordította: Tóta Péter Benedek. Megjelent Műhely folyóirat 2010/1-2 számában.] ; 3-A [Jókai Mór: Fekete gyémántok]; 4-C [Petőfi Sándor: A vasút című verse (1947 március)] Kupaktanács! Érvanyagot találsz a CD melléklet A modernség észrevétlen elavulása című írásában. AZ IPAROSÍTÁS ÉRDEKESSÉGEI MAGYARORSZÁGON 1. kérdés: Hazánk vasúthálózata centrális szerkezetű, a fővonalak Budapestről indulnak ki, több helyen a közúti fővonalakkal párhuzamosan haladnak. A Budapestről kiinduló fővonalak a fővárostól 60-100 kilométer távolságban ismét szétágaznak. Ilyen vasúti csomópontok: Székesfehérvár, Cegléd, Szolnok, Hatvan, távolabb Győr, Dombóvár, Debrecen, Füzesabony, Miskolc. A vasútsűrűség mind területhez, mind népességhez viszonyítva közepes értékű (8,6 km/100 km, 8 km/10000 lakos). Vasútvonalakkal legjobban ellátott terület a főváros és környéke, a Kisalföld, valamint a főbb iparvidékek. Hegyvidékeink vasútvonalai a törésvonalakban haladnak. A centrális szerkezet miatt kevés a transzverzális vasútvonal. 2. kérdés: Az első - Angliában összeszerelt - gőzüzemű cséplőgépet 1852-ben Törökbecsén állították munkába. 1861-től hazai gépgyárakban is előállítottak cséplőgépet, amely a 19. század második felében csak a nagyobb uradalmakban, illetve a nagyparaszti birtokokon terjedt el. 1904-ben megjelentek az első motoros meghajtású cséplőgépek is. A gépi cséplésnek a nyomtatásnál, illetve a kézi cséplésnél jóval kedvezőbb üzemadottságait fokozatosan felismerték: a cséplőgép nemcsak a szemnyerés minőségén javított, de jelentősen lerövidítette a korábban hónapokig tartó cséplés munkaidő-szükségletét is. Előbb a lóval hajtott cséplőgépek terjedtek el, majd a hatvanas években megjelentek a gőzgépek. Az egész télen át tartó munka 2-3 hétre zsugorodott. Megjelentek az ekekapák, vetőgépek, aratógépek. Az első gőzekét 1861-ben helyezték üzembe. A századforduló környékére, az első világháború előestéjére a gőz- vagy motoros cséplőgépek - a paraszti családi gazdaságok kivételével - kiszorították az állati erővel üzemeltetett cséplőszerkezeteket. Az egy cséplőgép működtetésére szerveződött cséplőbandák - esetleg tehetősebb parasztok - bércséplést vállaltak, és portáról portára, gazdaságról gazdaságra járva, rész vagy napszám fejében végezték a munkát. Hatalmas önsúllyal rendelkező alkalmatosságok lévén, állati erővel (szarvasmarhával vagy bivallyal), később lokomobillal vagy traktorral vontatták őket a szemnyerés helyére. Ezt követően a 20. század közepéig, az arató-cséplő gép (kombájn) megjelenéséig Magyarországon kizárólagos cséplési módnak számított, napjainkra csupán egyes aprómagvas termények szemnyerésére, illetve parcellacséplésre alkalmazzák. 1863 197 gőzgép 1871 3 000 gőzgép 7 gőzeke 2 416 gőzcséplő 504 egyéb 1895 9 961 gőzgép 159 gőzeke 8 920 gőzcséplő 982 egyéb 19U - - 20 000 gőzcséplő (Berend T. Iván-Ránki György: Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a 19. századi Európában) 49
