Bíró Gábor: Sóvidék népi építészete (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
Gazdasági épületek - Búzaszínek
Búzaszínek A csűrök, illetve csűröspajták mellett a Sóvidék jellegzetes gazdasági épülete a búzaszín is. Elsősorban Siklódon lehet még találni belőlük. Takarmány-, szénatároló-építmények ezek és azért hívják búzaszínnek — ahogyan azt Ágoston Dénes siklódi lakos mondta — mert cséplés idején ide rakták fel a kévéket és innen került cséplésre a búza. A tulajdonképpeni színek alatt szekeret, szerszámokat tartanak, disznópajtát építenek alája, és van, ahol a szénatartó rész olyan magasan van, hogy alatta emberi tartózkodásra és közlekedésre alkalmas helyiségek is elférnek (szekérszín, műhely, fáskamra, stb.). VISKI Károly a siklódi csűrről megjegyzi, hogy ,A fedél hosszabb kieresztése alatti rész, az árnykalja nyári faragóműhely. Itt szárad a szerszámfa. De a másik bütújén is van kieresztése a fedélnek s alatta, a pajta oldalán sok minden lóg: szán, bakszán, ekerész, kerék, stb." 16 Ez a szokás ma is élő, bizonyítja az 1984 őszén Siklódon készített fénykép: ott lógnak a csűr bütüjén egy szekér szétszedett részei. VISKI Károly rajzon is bemutat siklódi csűröket 17 , THOROCZKAY THURINSZKY Pál pedig atyhai csűr rajzát közli 18 . Egy tipikus búzaszínt is megörökített VISKI Károly Siklódról, és megjegyzi, hogy a „Víz ellen kell a drága gabonát magasan tartani" — továbbá, hogy — „Ritkán deszkázzák oldalait, majdnem soha. Alja főként kiszolgált szerszámok temetője. Hasonló czélra készül az asztagláb. Ennek az alja is rendesen meg van gyúrva szerszámmal, kivált ha az udvaron van" 1 Bakó János siklódi búzaszínjének pontosan olyan lábai vannak, mint amilyent VISKI Károly örökített meg egykor. Nyugodtan állítható, hogy az asztaglábak és a búzaszínek hasonló rendeltetésűek lévén, a még mai napig használatos búzaszínek a már nem létező asztaglábakból fejlődtek ki. GYÖRFFY István a lábas asztagról mondja, hogy ,A székelyek a csűrbe nem fért gabonából ,asztagláb'-on álló asztagot raknak s amíg jó idő van, először ezt csépelik el. Megesik azonban, hogy a jómód fitogtatására az asztagot évekig csépeletlenül hagyják. Szintén a jómód jele, ha egy csűrös kertben több asztag is van. A székelyek ,asztagláb'-ja 4 lábú. A lábak vastag nyolcszögletűre faragott cserfaoszlopok. Felső végük nyakas és faragatlan. A nyak arra való, hogy egér ne tudjon az asztaghoz férkőzni. A lábakra párhuzamosan .ászokfákat' s rajtuk keresztül rudakat fektetnek. Ezekre kerül az asztag... Az asztag alját színfélének használják, s ide rakják be a szekeret és egyéb gazdasági szerszámot, a szövőszéket, stb." 20 . Siklódon kívül Szolokmán a 42. sz. alatt, Jakab Domokos telkén és Szovátán (73.sz., Ferenczi Károly telke) találtam búzaszínt, ugyanitt, Sándor Dénes telkén (79. sz.) már csak a helyét mutatták meg. A búzaszín szerepét töltötték be Alsósófalván a csűrök U alakú bővítései. A csűrök kert felé eső hátsó részén — az U alak szárainak megfelelő épületszárnyakban — szénatároló színeket építettek. Ilyen a Zsombori András, a Káli Domokos és a Kacsó János telkén lévő csűr (Id. a telekalaprajzoknál). 16. VISKI Károly 1911. 127. 17. VISKI Károly 1911. 124., 126. 18. THOROCZKAY THURINSZKY Pál 1912. 96. 19. VISKI Károly 1911. 127. 20. GYŐRFFY István 1942. 181.
