Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez (1973)

6. kép. Kocsikas formák. 1. oldalkas, kasoldal (lésza, cserény) 2. első kas és faroskas 3. kádhoz hasonló forma. (MNA III. 199. térkép az egyedüli kasféle. Kelet-Dunántúlról recens adatunk alig van a különálló kas használatára. Kérdés, hogy a deszkaoldal szorította-e ki, vagy el sem volt terjedve, amire az oldalbefonást tanúsító somogyi adatok alapján lehetne következtetni. A vesszőből font szekéroldal, szekérláda legelterjedtebb elnevezése kétséget kizáróan a kas. A nyelvterület nyugati felében kizárólag kocsikas, keleten leginkább szekérkas összetételben szerepel. A Csepel-szigettől délre a Duna két oldalán, a Kiskunságban és Bácskában, valamint Tolna-Baranyában a cserény szó ismeretes, 'szekérkas' jelentésben is. A sövény szó ma már csak nyelvszigeteken használatos ebben a jelentésben (Szlavónia, Erdély). Az alcserény, alsövény megnevezés, ami a DélAlföld sok pontján a szekér alján lévő két deszkát jelöli, e szavak korábbi szélesebb elterjedtségét és a jelentésváltozás útját tanúsítja. Nem lehetetlen, hogy az ugor eredetű -ser, -sir, -sür ige (rokon a sző igével) származékainak tartott sövény, sirin, cserény szó,"

21 valamint a velük jelölt vesszőből szőtt szekértartozék megelőzte a kast. A nyelvi megkülönböztetésnek eredetileg bizonyára volt tárgyi alapja is, a kas formája eltért a sövény, cserén y formájától. A sövénnyel megegyező tárgy lehetett a /ászának nevezett szekéroldal, oldalkas is. Ez utóbbi szórványosan előfordul északon Nyitrától Zemplénig, itt-ott felbukkan Erdélyben és összefüggő foltot mutat Bajától délre a Duna bal partján. Szórványos előfordulása figyelhető meg az Alföld palóc telepítésű falvaiban, városaiban (Zenta, Magyarpécska).

128 A szekérkassal kapcsolatban kell megemlékezni a kizárólag Dunántúlon elterjedt üléskosár elnevezésű, vesszőből fonott tárgyról, amelybe két személy ülhe127. BÁRCZI Géza 1941. 39., 274.; BENKÖ Loránd 1967. 508. 128. SZINNYEI József 1893.1. 1329. A lésza szó a magyarban köztudottan szláv átvétel.