Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
TARI Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében
11-12. századi boronafalú házacska nyomait tárták fel Vasvár-Járdányi Pál u. „Sörház melletti beépítés" nevű lelőhelyen. Ugyanitt tapasztott tűzhely nyomot, pernyésgödröt, elegyengetett kemencét, körülötte vassalakot találtak. 66 GÖMÖRI János 11-12. századi talpgerendás ház maradványairól tudósít Ólmodról. 67 Székelykeresztúron 12. századi földbe ásott, de felmenő falával talpgerendákra támaszkodó falú házat tárt fel BENKŐ Elek 1981-ben (3. kép). Az 5,2x4,7 m, de 4,5x3,9 m belvilágú ház gödre és a fa felmenő fal közét tiszta agyaggal töltötték ki úgy, hogy a fal alját függőleges deszkadarabokkal borították. A felmenő falakat talpgerendára rakott vályogtéglákból emelték. A déli oldalon egy padlóba ágyazott talpgerendával egy kamraszerű 2x1,2 m-es részt leválasztottak a lakótértől. Ugyanezen a lelőhelyen egy szomszédos földbe mélyített ház belső falának nyomokban megmaradt a deszkaborítása az ásató rajza alapján. Előbbiben nagyméretű kemence, utóbbiban tüzelőhelyet is találtak. 68 Zalaszabaron a Kis-Balaton árterében, egy kis földvár föltárása során 12-13. századi boronaszerkezetű épületre utaló nyomokat észleltek. 69 A talpgerenda alatt kövek vagy az egész építmény alatt kőterítés volt megfigyelhető. 70 1994-ben FODOR István a tiszaszigeti különleges alaprajzú Árpád-kori boronaház kapcsán tekintette át ismét a faházak problematikáját, és számos kelet-európai párhuzammal gazdagította ismereteinket. 71 Boronafala egyaránt lehetett földbemélyített és felszíni háznak is. 1960-ban tárta fel B. Kutzián Ida Bálint Alajos közreműködésével Ószentiván (ma Tiszasziget) VIII. lelőhelyen egy 12-13. századi, 70-80 cmre földbe mélyített boronafalas lakóház nyomait. FODOR István a körbefutó sekély árkot földbe mélyített talpfák nyomának gondolja. A 4,3x2,7 méteres lakóház északi felében a padlószint alá süllyesztett kemencével és a déli oldalon elhelyezkedő bejárat közelében osztott térrel rendelkező ház párhuzam nélkül áll hazai emlékanyagunkban (4. kép). A tapasztott padlójú házat ágasfás-szelemenes tetőszerkezettel tartja rekonstruálhatónak FODOR István. Úgy véli, hogyha a talpfákba függőleges oszlopokat engedtek volna bele és közét sövénnyel fonták és tapasztották volna be, akkor a feltárás során kellett volna paticsdarabokat találni. Erről azonban nem tud. Más helyütt ugyan megjegyzi, hogy nem állt a feldolgozáskor rendelkezésére adat a bontás során megfigyelt jelenségekről vagy a betöltésről, így ez a rekonstrukciós lehetőség továbbra sem zárható ki. 72 Hajdúböszörményben félig földbe mélyített, gerendavázas, kemencés ház került elő, amely a leletek alapján akár műhely is lehetett, a tatárjáráskor pusztult el. 73 LÁZÁR Sarolta Esztergom-Szentgyörgymezőn tárt fel félig földbe mélyített házat belső oldalán talpgerenda nyomaival, illetve ennek belső oldalán függőleges oszlopok cölöpnyomával. A feltárt 13 házból háromról biztosan megállapította, négyről va66. P HAJMÁSI Erika 1991. 79. 67. GÖMÖRI János 1986. 72. 68. BENKŐ Elek-UGHY István 1984. 31-32. 69. MARX MÁRIA-VÁNDOR László 1982. 99. 70. VÁNDOR László 1995. 170. 71. FODOR István 1994. 72. FODOR István 1989. 26-31.; 1994. 421-438. 73. ANTALÓCZY Ildikó 1980. 79-80.
