Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
BARNA Gábor: A világ megszerkesztése. Szimbolikus és valós világok
nitív térképezés 19 négylépcsős folyamataként mutatja be, amelynek során az észlelt és befogadott környezeti információkhoz az ember szubjektív tartalmakat kapcsol, szimbolizálja őket, majd az észlelt térbeli elemek szubjektív jelentését érzelmi úton is feldolgozza, azaz identitása részévé teszi őket. 20 Ennek révén válik a környezetünk „otthonná", szülőfölddé, amely iránt felelősséget és kötődést érzünk. Létrejön a lokális azonosságtudat. 21 Egy település, terület „birtokosa" szimbolikus jegyekből már a külső szemlélőnek is egyértelműen megállapítható. Példáink alapján Kolozsvár, Temesvár vagy Arad ma Románia nagyvárosai, tükröződik ez a névhasználaton, az alkotott környezet tárgyain (emlékművek, emléktáblák, középületek feliratai stb.), a mindenütt lobogó román nemzeti zászlókon. Ám a terület azoké is, akik azt kognitív térképezésükkel befogadták, akik ahhoz érzelmi kötődést éreznek. Az is nyilvánvaló tehát, hogy a román Kolozsvár és Arad mellett/alatt, azzal többé-kevésbé összefonódva vagy attól éppen élesen elkülönülve létezik egy magyar és egy német Kolozsvár, Arad, Lippa, Máriaradna és más település is. A Bánságban, ahol többnyelvűség volt és van (román, magyar, német, bolgár, szlovák, horvát, cigány stb.), vagy Pozsonyban (magyar, német, szlovák) és Kassán (magyar, szlovák) egyszerre és egymás mellett akár két-három vagy több „megnevezett világ", etnikailag, kulturálisan másmás módon érzékelt és megélt világ, 22 „ethnoscape" létezik. E párhuzamos létezés a múltban egy egymással komplementer világot, egyfajta toleranciát jelentett. A tanulmányt indító Radnóti- vers és Smith-idézet 23 jól kifejezi az egyénnek és közösségeknek azt a törekvését, hogy magukat egy adott térhez kössék. S ez a térhez kötés/kötődés érzelmi, lélektani. A teret arra használjuk fel tehát, hogy elmondjuk, kik vagyunk. Sokfelé a világban, így közép-európai világunkban sem kétséges, hogy kapcsolat van az emberi közösségek kultúrája és az általuk lakott föld/tér között. A határok ennek a fizikai, földrajzi térnek kisajátítását és meghatározását jelzik, 24 az országhatárok mindkét oldalán az adott territoriális egységet dominánsan uraló nemzeti közösség szimbólumainak (más nyelv, más zászló, más országcímer, más egyenruha a határőrökön és vámtisztviselőkön) hangsúlyos megjelenítésével. A nacionalista gondolat a központjából szétáramolva a határvidéken világosabban artikulálódik, hiszen itt találkozik más entitások szimbolikus kifejeződéseivel. 25 19. Kognitív térképezés az embernek a térbeli magatartásával és a tér észlelésének szubjektivitásával foglalkozó irányzat az 1960-as évektől jelent meg, mint a földrajztudomány sajátos pszichológiai iskolája. Szoros kapcsolatban áll a proxemiával. Szemléletmódja nagyon alkalmas az ember és a táj kulturálisan objektiválódott és szimbolikusan kifejezett viszonyának megragadására, az egyéni és a közösségi identitásformák értelmezésére is. írásom - tudomásom szerint - első kísérlet a szemlélet néprajzi alkalmazására Magyarországon. Vö. DOWNS Roger-STEA 1973.; HAYNES, Robin 1981.; DOWNS, Robin 1982.; HALL, E 1987.; CSÉFALVAY Zoltán 1990.; KÁLLAI János-KARÁDI Kázmér-TÉNYI Tamás 1998. 20. CSÉFALVAY Zoltán 1990. 66-68. 21 CSÉFALVAY Zoltán 1990. 70. 22. HALL, E. 1987. 25. 23. SMITH, Anthony 1991. 22-23. 24. THOMASSEN, Björn 1996. 44. 25. THOMASSEN, Björn 1996. 39.; Figyelemre méltó, hogy a földrajzi neveket Csepeli György nem említi a nemzeti ideológia tudáskészletéhez tartozó szimbólumok között. CSEPELI György 1992.
