Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
BARNA Gábor: A világ megszerkesztése. Szimbolikus és valós világok
san is birtokba venni a tájat. Ezáltal a történelmi időt akarja visszamenőleg megváltoztatni, a történelmet pedig újraszerkeszteni, újraírni. Az új politikai határok visszavetítése a múltba a jelenkori hatalmi viszonyok történelembe helyezését jelenti, a jelennek a múlt által megkonstruált hatalmi legitimálását. Aki elveszíti a múlt emlékezetét, az önmagát veszíti el. Aki pedig a múltat birtokolja, nemcsak a jövőt, hanem azt is ellenőrzi, hogy kik vagyunk. 27 Az emlékezés és a felejtés folyamatai így lesznek társadalmilag ellenőrzöttek és intézményesítettek. 28 A többnemzetiségű régiók és települések, mint amilyen Szlovákia, Kárpátalja, a Bánság vagy Kolozsvár, Pozsony, Kassa városai (nemcsak a politikai határok közelében fekvő térségek és városok) nemzeti törekvések kereszttüzében állhatnak, azaz egymással ellentétes törekvések és hatások metszéspontján. 29 Bizonyos területeken ennek ellenére, amikor e törekvések nem akarják vagy nem tudják kioltani egymást, kialakulhat egy regionális tudat - ilyennek láthatunk egy pozsonyi, kassai, vagy Bánság-tudatot 30 -, amely a közös lokalitás tényén, a közös szülőföld érzésén alapszik, amely ellenállhat (egy ideig) a külső, megosztó hatásoknak. Különösen ott és akkor láthatjuk ezt, ahol az etnikumok között egyensúly alakul ki, s egyik sem kerekedik a másik fölé. Ez persze ütközhet az állami, nemzeti (hivatalos) identitással. 31 Ilyen konfliktushelyzetben pedig senki sem maradhat érintetlen a nemzeti gondolattól, az egyének választásra vannak kényszerítve. Ezért lehetnek települések, sőt családok, amelyek megosztottak a nemzeti identitásválasztás szempontjából. 32 E választásban pedig szerepet játszhatnak a mentális térképek, a szülőföld-érzés beépítése az identitásba. Nem kívánok ebben a rövid tanulmányban kitérni a társadalmi és gazdasági lehetőségek, házassági kapcsolatok szabta határok szerepére. De tudjuk, érezzük, hogy terveinket, cselekedeteinket, gondolkodásunkat és identitásunkat ezek is befolyásolják. 33 Hogyan érintette az új országhatárok meghúzása a határ mellé került területek lakóit, magyarokat és nem magyarokat egyaránt? Addig az ország közepén lévő települések, régiók váltak egyik napról a másikra perifériális helyzetűvé. Az új országhatár gazdasági egységeket, akár településeket, egykor összetartozó közigazgatási, gazdasági egységeket is kettévágott. S így családokat, rokonságokat szakított el egymástól, működő gazdasági kapcsolatokat szüntetett meg. Ennek következménye, hogy Magyarországon is van Szatmár és Bihar megye, s a Trianonban létrehozott Nagy-Romániában is. Gömör, Nógrád, Hont, Esztergom, Komárom megyék kisebb-nagyobb részei átkerültek Csehszlovákiához, a mai Szlovákia területéhez. Más megyékből csupán egy-két település maradt az anyaország területén, mint pl. Arad megyéből, amely területének és lakosságának alig néhány 27. SZACKA, Barbara 1998. 33. 28. SZACKA, Barbara 1998. 34. 29. THOMASSEN, Bjorn 1996. 38. 30. A Bánság-tudatról GREFFNER, Otto 1996. 109-111.; A székelyföldi regionális tudatról BÍRÓ A. Zoltán 1992. 31. Bár egészen más aspektusból, de a „két, a régi és az új Pozsonyról" közöl tanulságos elemzést P Salner és V. Feglova. Vö. SALNER, Peter-FEGLOVA, Viera 1997. 32. THOMASSEN, Bjorn 1996. 40. 33. BOTIKOVÁ, Marta 1994.
