Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
PETHŐ László: A vidéki munkásság antropológiája
oldás főleg a jászberényi Aprítógépgyárban volt jellemző, ahol felkészültebb, főleg férfi szakmunkásokat igénylő egyedi gépgyártás honosodott meg. Ezzel szemben a mindinkább szalagszerű tömeggyártásra berendezkedő Hűtőgépgyárban a betanított munkások alkalmazása került előtérbe. A hatvanas években profilt váltó gyárban az alapfokú iskolázásban részesült, az összeszerelő szalagokat kiszolgáló betanított munkások többsége szintén mezőgazdasági hátterű családokból származó fiatal - esetenként pedig középkorú - nő volt. 5 Az ő felkészítésük, a betanulási időszak mindössze néhány napra, máskor néhány hétre korlátozódott. Komolyabb képzettségbeli változásról a hetvenes évektől beszélhetünk, amikor az iskolázottsági szint növekedésével párhuzamosan mindinkább a szakmunkás végzettség vált az alkalmazás előfeltételévé. A kvalifikáltabb munkakörökben pedig kívánatossá vált a technikusi, szakközépiskolai végzettség vagy az érettségi megléte. A szabadidő-hasznosítás kutatására irányuló eredményeinkből A külföldi szakirodalom eredményeit követve, főleg az önszerveződő csoportok és intézmények vizsgálatára koncentrálunk. 6 Az italboltok vizsgálata során egy-egy település(rész) valamennyi kocsmájáról beszerezzük a legfontosabb információkat. A begyűjtött adatok alapján településrészenkénti elhelyezkedés, vendégkör (foglalkozások, életkorok, helybeliek, eljárók), öltözet, nyitvatartási idők, az árukínálat és árak, külső megjelenés és elnevezések (hivatalos, nem hivatalos elnevezés) szerint osztályozzuk a kocsmákat. A így összeálló kataszterből mintaként kiválasztunk 1-3 kocsmát, melyek részletező megfigyelésére kerítünk sort. A megfigyelések legalább egy nap teljes körű megfigyelésére vonatkoznak. A jegyzőkönyvben rögzítendő sokféle megfigyelési szempont következtében ajánlatos, ha a felvételt többen végzik. A teljes körű megfigyelést szemlézés előzi meg, ahol mindig kikérjük a tulajdonos vagy bérlő hozzájárulását. A jegyzőkönyvekben rögzíteni kell a vizsgálat körülményeit. Le kell írni, hogy az adott nap hétköznap vagy ünnepnap, ismertetni kell az időjárási körülményeket, a rendhagyó elemeket (napfogyatkozás), események (balesetek), a piaci napot, a fizetésnapot, a segélykifizetések, illetve a nyugdíjfizetés napját, ha azok éppen a felvétel napjára esnek. A felvételek fontos tartozéka az elhelyezkedés vázlatos rögzítése, így el kell helyezni a kocsmát a település térképén, fel kell sorolni a közelében levő „nevezetességeket" és fontos objektumokat. A felvétel során alaprajz is készül, melyben rögzíteni kell a belső és külső terek használatát. Ebbe ugyanúgy beletartozik a járművek leállításának helye, mint a törzsvendégek helye, a melegedő, a beszélgetőhely, a kártyázók törzsasztala stb. 5. KUNSZABÓ Ferenc. 1980. 6. GROSCHOPP, Horst 1985.; KRAUSSLACH, Jörg-DÜWER, Friedrich W,- FELLBERG, Gerda 1976.; Die Kneipe: Zur Soziologie einer Kulturform, oder, Zwei Halbe auf mich! 1987.; WEDEMEYER, Georg 1990.; KIRMES, Kneipe, Kino: Arbeiterkultur im Ruhrgebiet zwischen Kommerz und Kontrolle (1850-1914) 1992.
