Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Páll István: Meddig tart Erdély? (Erdély és az Alföld népi építészetének határa)

MEDDIG TART ERDÉLY? (Erdély és az Alföld népi építészetének határa) PÁLL ISTVÁN A mai magyarországi köztudatban Erdély nyugati irányban nem érvéget a Király-hágónál, hanem az országhatárig kibővül. Az érdekes az, hogy gyakran más tudományágak képviselői is átvették ezt az elnevezést, s az Alföld keleti peremét és a Partiumot is Erdélyhez sorolják. Nem is ez a figyelemre méltó, hiszen a történelemben e szűkebb területen (is) a területi, a közigazgatási ill., az országhatárok igen nagy mobilitást mutattak. Teljesen más a helyzet a néprajzi jelenségek területhez kötésénél, mivel igen sok tényező befolyásolja egyes kultúrelemek meghatározott körhöz sorolását. Az idők során igen sokszor változó befolyásoló tényezőket két nagy csoportba, természetföldrajzi és a társadalmi-környezeti kategóriákba soroljuk, de az is meghatározó, hogy mely időszakban vizsgáljuk az egyes jelenségeket. A növényföldrajzi tényezők a leginkább ismertek, s az ember természetátalakító munkája során igen nagy hatással voltak egyes korok építőgyakorlatára. „A társadalmi környezeti hatások tekintetében mind a középkorban, mind az újkorban számolni kell a szomszédos tájak, országok, etnikumok és a telepítések során távolabbi vidékről érkező népesség szerepével. Ezek eltérő hagyományokkal, tapasztalatokkal, ismeretszinttel, építőkultúrával rendelkezhettek és szomszédaiknak példákkal szolgálhattak. Az építészeti hatások mindenütt átnyúlnak a politikai vagy nyelvi határokon és a szomszédos népek, népcsoportok között a kölcsönhatás szinte minden esetben megfigyelhető. Általában az átvettél a fejlettebb szintet követik, de a természeti adottságok szabta keretek között. Az etnikai érintkezés nyomai az építkezésben minden szomszéd nép esetében kimutathatók."

1 Tehát „a népi építkezés alakulását csak az adott korszak teljes társadalmi összefüggésrendjében szabad mindenkor vizsgálni és értelmezni, valós kép csak így alakulhat ki."

2 A népi építkezés kutatói a magyar háztípusok területi egységbe sorolásánál eltérő elveket követtek, abban azonban valamennyien megegyeznek, hogy Erdély külön egység a népi házkultúra területén. Csak az a kérdés, hogy hol húzódnak a határok (nem a politikaiakra gondolok)? Tény, hogy éles vonallal nem lehet meghúzni az erdélyi házkultúra határait, keskenyebb-szélesebb átmeneti zónák találhatók körös-körül. És ott van a ma megint igen kedvelt és előszeretettel hangsúlyo1. BARABÁS Jenő 1997. 99. 2. BARABÁS Jenő 1997. 100.