Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Miklósi-Sikes Csaba: A kalotaszegi falvak népi építészetéről

manapság csak a szegények épületei. Paticsházaknak itt azokat mondják, melyek falai vízszintes gerendák közé feszített, jó 2-3 ujjnyi vastag karókból állnak. Régebben alkalmist sövényfonásból is csináltak falakat... "

23 Faszerkezetes épületek Szakrális építkezések A kutatás - joggal - a népi építészethez sorolja a fából emelt szakrális emlékeket is. BALOGH Ilona a magyar haranglábakról és fatornyokról írt rendhagyó értékű munkájában, a magyar faépítészet hazájának tartja Erdélyt, kiemelve a Szilágyság és Kalotaszeg úttörő szerepét. Mint írja... „Erdély nemcsak a saját maga számára alakította ki a faépítés konstruktív elveit és formanyelvét, hanem azt a szomszédos területek művészetének is továbbadta és azok kiindulási alapjává vált".

24 BALOGH Ilona megfogalmazta azon véleményét is, hogy az erdélyi román fatemplo-mok példaképét a gótika egyházi remekei jelentik. Kortársa, a román faépítészet lelkes kutatója, PETRANU, Coriolan hasonló atribútumokkal a román fatemplomokat építő mesterkört illette, így nem csoda, ha a két szakember már az 1930-as években éles ellentétben került egymással, s elindította a máig tartó polémiák sorát. Vitájuk alapját STRZYGOWSKI 1928-ban megjelent munkája alapozta meg,

25 melyben a lengyel szakember - elvetve az egyes régiók sajátos hagyományait - a faépítészet európai gyökereit az északi népeknél (és csak ott) vélte felfedezni. Talán mondani sem kell, egy-két kutató kivételével, ezt az elméletet lelkesen fogadta a erdélyi román kutatás. A kalotaszegi faépítészet kutatását SZINTE Gábor nyitotta meg, aki a Néprajzi Értesítő 1913. évfolyamában közreadott beszámolójában egy sor értékes fényképet és felmérést közölt. Őt követte BALOGH Ilona, majd Kós Károly és DEBRECZENI László, ez utóbbi az összes Kalotaszegen még álló haranglábról és fatoronyról felmérést, illetve távlati rajzot készített.

26 BALOGH Ferenc kolozsvári építészmérnök az 1980-as években a faépítmények statikai problémáival foglalkozott, kár, hogy kutatásainak eredményeit nem tette közzé. Kiadás előtt áll SISA Béla tanulmánykötete a történelmi Magyarország emlékanyagáról, melyben külön fejezetet szentel a kalotaszegi faépítészet emlékeinek is. A román kutatók közül PORA, Anastasie, TOSA Árion Gheorghe, IRIMIES, loan, CRISTACHE-PANAIT, loana stb, neveit kell megemlíteni. Kalotaszeg területén a falépítészet legkorábbról ismert, illetve a helyszínen ma is azonosítható példái a 17-18. századból, a barokk korából valók. Az ekkor emelt (magyar és román) fatemplomok, haranglábak, toronysisakok, falubeli ácsok és asztalosok munkái voltak és így érthető, hogy a helyi igényekhez igazod23. BÁTKY Zsigmond 1907. 24. BALOGH Ilona 1939. 4-48. 25. STRZYGOWSKI J.: Early church art of northern Europe. London 1928. Ua.: Die altalavische Kunst. Ausburg. 1929. 26. DEBRECZENI László 1929.; DEBRECZENI László 1934. Kiadásra vár a „Darkó-Debreczeni gyűjtemény" címszó alatt, a KvRefGyLvt-ban őrzött hagyaték, melynek kalotaszegi vonatkozású részeinek „Mutatóit" Markos András és Kiss Ágnes készítette el 1971-ben.