Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Miklósi-Sikes Csaba: A kalotaszegi falvak népi építészetéről

manapság csak a szegények épületei. Paticsházaknak itt azokat mondják, melyek falai vízszintes gerendák közé feszített, jó 2-3 ujjnyi vastag karókból állnak. Régeb­ben alkalmist sövényfonásból is csináltak falakat... " 23 Faszerkezetes épületek Szakrális építkezések A kutatás - joggal - a népi építészethez sorolja a fából emelt szakrális emlé­keket is. BALOGH Ilona a magyar haranglábakról és fatornyokról írt rendhagyó érté­kű munkájában, a magyar faépítészet hazájának tartja Erdélyt, kiemelve a Szilágy­ság és Kalotaszeg úttörő szerepét. Mint írja... „Erdély nemcsak a saját maga szá­mára alakította ki a faépítés konstruktív elveit és formanyelvét, hanem azt a szomszé­dos területek művészetének is továbbadta és azok kiindulási alapjává vált". 24 BALOGH Ilona megfogalmazta azon véleményét is, hogy az erdélyi román fatemplo-mok pél­daképét a gótika egyházi remekei jelentik. Kortársa, a román faépítészet lelkes ku­tatója, PETRANU, Coriolan hasonló atribútumokkal a román fatemplomokat építő mesterkört illette, így nem csoda, ha a két szakember már az 1930-as években éles ellentétben került egymással, s elindította a máig tartó polémiák sorát. Vitájuk alap­ját STRZYGOWSKI 1928-ban megjelent munkája alapozta meg, 25 melyben a lengyel szakember - elvetve az egyes régiók sajátos hagyományait - a faépítészet európai gyökereit az északi népeknél (és csak ott) vélte felfedezni. Talán mondani sem kell, egy-két kutató kivételével, ezt az elméletet lelkesen fogadta a erdélyi román kutatás. A kalotaszegi faépítészet kutatását SZINTE Gábor nyitotta meg, aki a Néprajzi Ér­tesítő 1913. évfolyamában közreadott beszámolójában egy sor értékes fényképet és felmérést közölt. Őt követte BALOGH Ilona, majd Kós Károly és DEBRECZENI László, ez utóbbi az összes Kalotaszegen még álló haranglábról és fatoronyról felmérést, illet­ve távlati rajzot készített. 26 BALOGH Ferenc kolozsvári építészmérnök az 1980-as évek­ben a faépítmények statikai problémáival foglalkozott, kár, hogy kutatásainak ered­ményeit nem tette közzé. Kiadás előtt áll SISA Béla tanulmánykötete a történelmi Ma­gyarország emlékanyagáról, melyben külön fejezetet szentel a kalotaszegi faépíté­szet emlékeinek is. A román kutatók közül PORA, Anastasie, TOSA Árion Gheorghe, IRIMIES, loan, CRISTACHE-PANAIT, loana stb, neveit kell megemlíteni. Kalotaszeg területén a falépítészet legkorábbról ismert, illetve a helyszínen ma is azonosítható példái a 17-18. századból, a barokk korából valók. Az ekkor emelt (magyar és román) fatemplomok, haranglábak, toronysisakok, falubeli ácsok és asztalosok munkái voltak és így érthető, hogy a helyi igényekhez igazod­23. BÁTKY Zsigmond 1907. 24. BALOGH Ilona 1939. 4-48. 25. STRZYGOWSKI J.: Early church art of northern Europe. London 1928. Ua.: Die altalavische Kunst. Ausburg. 1929. 26. DEBRECZENI László 1929.; DEBRECZENI László 1934. Kiadásra vár a „Darkó-Debreczeni gyűjtemény" címszó alatt, a KvRefGyLvt-ban őrzött hagyaték, melynek kalotaszegi vonatkozású részeinek „Mutatóit" Markos András és Kiss Ágnes készítette el 1971-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom