Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Sabján Tibor: A fűtő

7. kép. Csempes kandalló, kemence és takaréktűzhely együttese egy désházai (Szilágy vm.) parasztház szobájában (GÖNYEY Sándor, felvétele, 1942.; NM F 89 461.) szája alat való vas nints.

32 (1807. Dés) A következő leírás a fűtő ajtaját is említi: Szegelet ház: Kő lábakon álló belől fűtő Kék mazu Kemencse, fűtőjének zöld ajtaia.

33 (1685. Ungvár, vár) Az eddig idézett forrásokból is megállapítható, hogy a fűtő a kandalló végéhez épült kisebb tüzelőberendezés volt, a kandallóval közös talapzaton, vagyis tűzhelyen állt. Létezett azonban a fűtőnek egy igen érdekes változata, melyet a kandalló teréből választottak le. Egy 1732-ből való leltár a Kolozs megyei Nagyidán rögzít ilyen tüzelőt: a Kementze...ket fele rekesztetett, ugy hogy fűttőis, cserepesis I zöld mázas kajhakbol csipkésen szegletes fűttővel együtt rákot kemencze, het kőlábakra egj singni magossagulag all.

34 Megszólalásig hasonló kandallót mutat be egy 1740-es kolozsvári leírás is: Vagyon ezen házban edgy paraszt, de jó kályha kemencze, melly(ne)k száján őt arasznyi vas pánt vágjon, a fűjtő penig csak a kemenczeből vágjon el-rekesztve, tűzhellje penig fa és földel töltetett, jo tágas cserép Kürtője szolgál ki a pitvarba le-irott vak kémény alá.

35 Egy 1699-ben felvett szentdemeteri (Udvarhely m.) inventárium szűkszavúbban ugyan, de ilyen tüzelő32. EMSzT IV. 478. 33. U et C 5. 206. 34. EMSzT IV. 478. 35. EMSzT II. 110.