Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

LUKÁCS László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

területe. A nemesládonyi ház oszlopos, mellvéd nélküli tornácával azonos szerkezetű tornácokat Szakonyból, Bősárkányból, Maglócáról, Répcelakról ismerünk. Szakonyban mellvedes formája is előfordult.

139 Vas megyét az árkádsoros és kiugró tornácú házak jellemezték. Korábban a Délnyugat-Dunántúlon uralkodó faragott faoszlopos homloktornác itt is előfordult, amely a Káli-medencében, a Közép-Dunántúlon ismeretlen.

140 Vasban az árkádsoros tornácok között a törpeoszlopos, mellvedes változat a leggyakoribb, de a pilléres, mellvedes ívsorok is előfordulnak. Oszlopos, mellvéd nélküli tornácokkal is találkozunk. Törpeoszlopos, íves tornácokat Perint, Söpte, Vaskeresztes, Nemescsó, Horvátnádalja, Ják, Ispánk, Rábahídvég, Nagykölked, Csönge községekből ismerünk.

141 Pilléres, íves, mellvedes tornácok Csörötnekről, Oszkóról, Nardáról, Felsőcsatárról, Vasszentmihályról, Csákánydoroszlóról ismertek. Jakon ilyen a 19. század első felében épült apátsági lak, a mai plébánia épületének tornáca is.

142 A nemesládonyi ház tornácához hasonló, oszlopos, mellvéd nélküli tornácok Nemesbődön, Pankaszon, Gencsapátiban fordulnak elő,'

43 Perinten a házak jó része törpeoszlopos, íves tornácú. A legtöbb tornácot az 1886os tűzvész után építették, csupán egyet ismerünk az 1820-as évekből, egy másikat 1883-ból. Perinten még 1926-ban is épült tornácos ház.

144 Az őrségi kerített ház tornácáról 1818-ban NEMES-NÉPI ZAKÁL György is megemlékezett: „Ma már az Épületek sokkal pompássabban és módossabban készülnek. Elöl van a' Szoba, vagy a' kissebbeknél pitvar, (:ezek előtt tornátz van, a' melly közt Ürögnek neveznek:) a' pitvar után következnek a' Kamarák, Istálók, Ólak, és négy szegletbe körös-körül mennek..."

145 A kerített ház tornáca oszlop nélküli vagy faoszlopos volt. A boronafalú kerített házakat felváltó téglaházak a 19. század derekától már árkádsoros vagy kiugró tornáccal épültek. Törpeoszlopos, íves tornácú Szalafőn a Templomszer 11. és 54 sz. ház.

146 Dél-Burgenland, a Felső-Őrség is az árkádsoros tornácú házak jellegzetes területe. A dél-burgenlandi árkádos tornácú házakat Franz SIMON nagyszerű felméréseket, rajzokat tartalmazó könyveiből, valamint Ludwig Josef TÓTH és Ludwig Volker TOTH Arkadenhäuser im Südburgenland című újabb munkájából jól ismerjük.

147 Ám ezek felsorolásáról - terjedelmi okokból - le kell mondanom, csupán azt említem meg, hogy Alsóőrben egy törpeoszlopos, íves tornácú házban rendezték 139. PADÁNYI Gulyás Jenő 1937. 50-56. 140. TÓTH János 1939b. 52-53.; 1975. 56. 141. TÓTH János 1939b. 47., 56., 59-63.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 144.; C. HARRACH Erzsébet-KISS Gyula 1983. 146., 181-182., 277.; BÍRÓ Friderika 1996. 57-62. 142. TÓTH János 1939b. 48., 58-59,; 65.; C. HARRACH Erzsébet-KISS Gyula 1983. 146.: BÍRÓ Friderika 1996. 61. 143. TÓTH János 1939b. 57., 64.; BÍRÓ Friderika 1996. 59. 144. TÓTH János 1939a. 284., 286-292. 145. NEMES-NÉPI ZAKÁL György 1985. 44. 146. C. HARRACH Erzsébet-KISS Gyula 1983. 358-359.; TÓTH János 1975. 51. 147. SIMON, Franz 1974.; 1981.; Ludwig Josef TOTH-Ludwig Volker TOTH 1984.