Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

SISA Béla: A Balaton-felvidék népi műemlékeinek helyzete

2. kép. Szigliget község légifelvétele az 1970-es évekből A Balaton-felvidéket azonosítom Veszprém megyével, mivel mint közigazgatási egység így tartozik az Országos Műemlékvédelmi Hivatal alá. Mint a fenti statisztikai adatok mutatják, az ország területén kimagaslóan a legtöbb épület a Balaton északi partján (Veszprém megyében) található. Megmentésükkel már régóta foglalkozunk, a megmentett, helyreállított épületeknek a jelenlegi, viszonylag magas száma az 1974-től folytatott ún. Minisztertanácsi Támogatás programja után alakult ki. Az Országos Műemléki Felügyelőség több értékes népi műemlék helyreállítását végezte el. Ezek elsősorban tájház funkciót kaptak. Az 1974-84 között helyreállított épületek szintén elsősorban tájházi funkcióval rendelkeznek. A tájházakat azért emelem ki, mert mint építészeti és néprajzi egység, különleges kultúrtörténeti és idegenforgalmi értékkel rendelkeznek. A rendszerváltozás után a tulajdonviszonyok is jelentősen megváltoztak és sok helyen az új tulajdonosoknak gondot jelentett a frissen birtokukba került épületek fenntartása. Ez természetesen az egész ország területén jelentkezett. Félő volt, hogy a nagy költséggel helyreállított épületek berendezését eltávolítják és új jelentősebb anyagi hasznot hozó - funkcióval látják el a leendő tulajdonosok a már helyreállított tájházakat.