Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

LUKÁCS László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

tornácok, az ívekkel egymáséhoz fűzött fehér oszlopsorok változatos szépsége, megejtő bája szinte egyedülálló. A balatonvidéki építkezés legszebb típusa kétségkívül az oszlopokkal alátámasztott íves tornác. A fejlődés lassú menete, az egyéni alakítás íze, a hely adottsága, a legkülönbözőbb megoldásokhoz vezettek. Az építőanyagnak a szükséglethez mért céltudatos használata az egyszerű támasztó szerkezetet kívánta meg. A helyi hagyományok ismeretével, a nemesi jogok eltörlésével a nemesség életformájának a külső jelei is közkeletűvé váltak. A nemesi házak, kúriák, az egyházi jellegű építmények íves tornácai, oszlopos, árkádos folyosói és a templomok, a kis falusi egyházak oszlopokkal alátámasztott boltozatos kórusai a barokk stílus kései, de még egyre termékeny hatását példázzák."

21 VAJKAI Aurél több alkalommal is hangsúlyozta, hogy az oszlopos, íves tornác a népi építészetben indokolatlan építőelem, amely egy más műveltségszintről került át oda: „Az irodalomban manapság annyira felkapott kő, tégla oszlopos tornác helyi divatnak látszik a Balaton északi partja mentében és Veszprém vármegye déli felében; de semmikép se mélyebb jelentőségű és a parasztházban teljesen alkalmatlan, amire épp elég bizonyíték, hogy a hely jobb kihasználása végett mindjobban kezdik kamarává vagy más valamilyen helyiséggé átalakítani, befalazni. De a vastag, zömök, egymást sűrűn követő kerek oszlopok indokolatlanok is, hisz teljesen feleslegesek a könnyű tetőszerkezet szélének alátámasztására, már pedig a paraszti ház felépítésében ilyen szerkezeti hibák (túlméretezés) nem szoktak előfordulni. A könnyű szalmatető alátámasztására ép elégséges az a néhány szépen faragott fadúc, faoszlop, amit egyéb helyen a Balaton környékén, vagy Zalában épp elégszer láthatunk. Az oszlopos tornácokban a nép csak utánzott, a történeti stílusokat lopta át a faluba; nem a ház szerkezetéből indult ki, hanem csak az úri holmit utánozta."

22 VAJKAI Aurél szerint a túlméretezett tornác a kis parasztház külső megjelenésének aránytalanságához vezetett: „Az építészkutatóktól annyira megdicsért Bakony-Balaton vidéki házon is a súlyos, oszlopos vagy ívelt tornác aránytalan a kis zsúpfedeles ház testéhez, és a két elemben: a parasztházban s tornácában nem érzünk szerves egységet."

23 Már BIERBAUER Virgil felhívta a kutatók figyelmét arra, hogy a tornáckérdés megoldásához az egyes típusok elterjedését és időrendjét kell ismernünk.

24 A magyar népterület tornácainak típusokba sorolását BARABÁS Jenő és GILYÉN Nándor végezte el.

25 Az alábbiakban a Káli-medencében megismert tornácokat igyekszem elhelyezni a BARABÁS Jenő és GILYÉN Nándor által alkotott rendszerben, s ahol lehetséges a tornácok időrendjével is foglalkozom. A Káli-medencében a tornác elnevezése: gádor, gang.

26 Gyakorlati célja a konyha és a szoba közötti közlekedés biztosítása félig zárt térben. Mivel a szabadkéményes épületek között is akadnak olyanok, ahol a konyha és a szoba ajtaja 21. VARGHA László 1943. 24-25. 22. VAJKAI Aurél 1940. 14. 23. VAJKAI Aurél 1948. 24. 24. BIERBAUER Virgil 1937. 185. 25. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 95-100.: 1987. 136. 26. ÉDES Jenő 1907. 35., 57.