Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján

három szobából, egy konyhából és egy kamarából, EGY CSÉPLŐ SZÉRŰBŐL, egy istállóból". Mivel a kamra és istálló között helyezkedik el a „cséplő szérű", ezért azt kell feltételeznünk, hogy legalább tetővel és oldalakkal rendelkező kis szín féle lehetett, ahol, mint neve is mutatja, a kisebb mennyiségű gabonát a zordabb időben is el lehetett csépelni. Leithner András építész kőházánál kétségeink vannak arról, hogy „hátul az istálló és a FÉSZER (mely) BORONÁRA volt és földig leégett" megjelölésben a fészer terménytároló lenne, mivel tudjuk, hogy biztosan nem foglalkozott földműveléssel, legfeljebb apjának 4 kapás szőlejét művelgette, műveltette.