Balázs György: Kerítése, kapuk (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

egyes gazdák területét hogyan különítették el egymástól? Van-e ma is kerített szőlőskert, szőlőhegy a falu határában? írja le, milyen a kerítése? 2.2.2. Hány kapuja van/volt a szőlőskertnek, szőlőhegynek? Milyen kapu volt a szőlős területek kerítésén: - egyszárnyú, tőkéskapu - egyszárnyú, vesszőfonatos tábla - egyszárnyú deszka vagy léckapu - kétszárnyú deszka vagy léckapu - egyéb, éspedig: A használatban volt kapukról kérünk rajzot! írja le, milyen fából, vesszőből készült a kapu? Hogyan készült az ilyen kapu? Ki készített ilyen kapukat? Hogyan fordult, hogyan záródott a kapu? Ki nyitotta - zárta a kapukat? Szüret után, télen, tavaszszal zárták-e a szőlőskertek, szőlőhegyek kapuját? Volt-e kulcs a kapuhoz? Kinél volt ez a kulcs? Volt-e a nagykapu mellett olyan kerítésrész, ahol a kerítés csak kb. térdmagasságig tartott, s a gyalogosok egy farönkre, kődarabra lépve jutottak át a kerítés másik oldalára? Hogyan nevezték ezt a kerítésrészt? írja le, hogyan készült! Volt-e nagykapu mellett a szőlőskert, szőlőhegy kerítésén kiskapu? Miből készült? Ki készítette /ácsmester, asztalos, falusi ezermester, stb./? Hogyan fordult, hogyan záródott a kapu? Volt-e hozzá kulcs? Kinél volt ez a kulcs? Volt-e a szőlősgazdáknak valamilyen szervezete /hegyközség/? Volt-e hegybíró? Mi volt a feladata a szőlőskert kerítésének, kapujának építése, használata, megújítása kapcsán? Kinek volt kötelessége vigyázni arra, hogy a kapuk - főleg szőlőérés idején - idegenek elől zárva legyenek /csősz/ ? 2.3.1. Volt-e a falu, mezőváros határában olyan kerített hely, ahol a learatott, kicsépeletlen gabonát tartották /asztagba rakva vagy csűrökben, pajtákban/, majd nyomtatták, csépelték? Hogyan nevezték ezeket a kerteket? Volt-e természetes hatálo