Selmeczi Kovács Attila: A csűrök építése és használata (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 4. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

FUNKCIÓVÁLTOZÁS 59. A gépi cséplés elterjedése után a cséplőgépet beállitottáke a csűr alá csépléskor? Mióta nem csépelnek géppel a csűr alatt? 60. A csűr alatt alkalmi tárolóhely lett, vagy ujabb szerepköre alakult ki? (Pl. istállónak, nyári konyhának, garázsnak stb. alakították át a tárolóhelyiséget?) ISTÁLLÓCSÜR 61. Mi annak a csűrnek a neve, amelyben istálló is van? Mióta használják istállóként a csűr helyiségeit? 62. Emlékezet szerint a mult században is gyakori volt az istálló a csűr alatt? Milyen állatot tartottak a csüristállóban? (Ló, szarvasmarha, juh, egyéb.) 63. A csűr ideiglenes vagy állandó jelleggel szolgált-e állattartásra? Az állandó istálló szereppel rendelkező csűr milyen anyagból épült vagy miként alakították át? A csüristállóba honnan nyilt bejárat? (Kívülről, a csűr felől, egyéb. ) Készítsünk alaprajzot az istálló berendezésének feltüntetésével! 64. Mi indokolta az Í6tálló csűr alá való építését? SZÉNATÁROLÓ A CSŰR MELLETT 65. A csűrön kivül ismeretes más épület is, amely a takarmány (esetleg szálas gabona) tárolásában szerepet játszott? Mi az épület neve? (Abora, rakodó, egyéb.) A tető mozgatható? 66. A csűr mellett használtak-e ilyen épületet? Mennyire volt általános? Hol állt a csűrhöz viszonyítva? Milyen vagyonnal rendelkezők használták? Miért építették? 67. A mozgatható tetejű szénatároló mióta ismeretes a faluban? Mennyire terjedt el, mit tudnak eredetéről? ASZTAGLÁB 68. Használtak-e asztaglábat a csűr mellett? Miért? Miként készítették? 69. Mennyire volt általános a használata? Milyen gazdaságokhoz kötődött? Mióta ismeretes, meddig használták? 10