Selmeczi Kovács Attila: A csűrök építése és használata (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 4. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

46. Milyen szemnyerési forma volt általános a csűr alatt? (Kézicséplés, állatokkal nyomtatás, gabona kiverése. ) 47. Melyik gabonafélét hogyan csépelték el? (A rozsot rendszerint nem nyomtatták, mert a szalmáját tetőfedésre használták, ezért csépelték vagy verték.) 48. A nyomtatás lovakkal (ökrökkel, egyéb) mióta volt szokásban a csűr alatt? Meddig volt meg a nyomtatás? Hogyan készitették az ágyást? Milyen a formája? (Kerek, szögletes.) Hány lóval nyomtattak a csűr alatt? Milyen irányban forogtak? (Pl. körkörös, spirál.) Hányszor forditották meg az ágyást? Egy ágyásból hány kg. szem került ki? Egy nap alatt hány ágyást járattak? 49. A kézicséplés milyen gabonafélénél volt általános? Kik csépeltek (férfiak, nők)? Hányan, miként? Hány kévét csépeltek egy nap alatt? Ismeretes-e több változata a cséplésnek? Elnevezésük (pl. nagyolás, hadarás, egyéb)? 50. Ismeretes-e olyan szemnyerő eljárás, aminél a gabonakévéket deszkához, kocsioldalhoz, asztalhoz, egyéb szilárd tárgyhoz verték? Mi a munka neve? Kik végezték? Miért alkalmazták ezt a szemnyerési formát? Milyen volt a termelékenysége? Mennyire volt elterjedve ? 51. Hogyan tisztították a kicsépelt gabonaszemet a csűr alatt? Mi a neve a munkának? (Szórás, egyéb. ) 52. Milyen munkaalkalom kötődött még a csűrhöz? (Pl. babcséplés, kenderverés, dohányszáritás, kukoricafosztás.) 53. Aludtak-e a csűrben? Kik? Mikor? Miért? (Nők is alhattak kint? Ha nem, miért?) 54. Tartottak-e összejöveteleket a csűr alatt? (Pl. tánc, szórakozás, kukoricafosztás stb.) CSÜRKÖZÖSSÉG 55. Ismeretes volt-e a csűr közös használata? (A csűrnek több tulajdonosa volt: rokonok, testvérek. ) Kik között? 56. Miként osztoztak meg az épület használatában? (Pl. a tárolóhelyiségeket külön, a folyosót közösen használták.) Három, négy vagy több tulajdonos esetén a megosztás hogy történt? 57. Mi volt az oka a csürközösség létrejöttének? (Pl. a nagy család felbomlása, egyéb.) 58. Mikor alakultak ki a csürközösségek? Szokásban volt-e a csűrök felosztása öröklésnél, és részbeni elszállitása, lebontása, eladása? Előfordult-e, hogy udvarközösség esetén több csűrt is épitettek. 9