Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról
Szűcs Brigitta KÖRÖSFŐI PORTÉKÁK Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról A 2014-2015-ös években Kalotaszeg több falvában végeztem néprajzi terepkutatásokat, ennek során volt szerencsém Körösfő jelenkori társadalmába, életmódjába bepillantást nyerni, továbbá Vass Erika javaslatára, a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásával megvásárolni egy körösfői kereskedő család 2014-es árukészletéből 124 darab portékát, azaz eladásra szánt terméket.1 Jelen dolgozatom a körösfői terepmunkáim tapasztalatait kívánja ismertetni, különös tekintettel az életmódra, a megélhetési lehetőségekre és a körösfőiek által árusított tárgykészletre. Mindezek előtt tanulmányom elején röviden vázolom Körösfő elhelyezkedését, történetét és háziiparának kialakulását. „Körösfői Riszeg alatt” Körösfő (románul Izvoru Cri§ului) a romániai Kolozs megyében, Kalotaszeg erdélyi tájegység Felszeg nevezetű részében található református magyarok által lakott, jelenleg 654 lelket számláló, a Sebes-Körös forrásától1 2 néhány kilométerre nyugatra, a Kolozsvár-Bánffyhunyad főút mentén fekvő falu. A település szerteágazó, sokutcás szerkezetű. A falunak több része van, az egyik a főút mentén kialakult utca, a Hóstát. Fésűs beépítésű, keskeny szalagtelkei vannak, amelyek jellemzően keresztcsűrös udvarral rendelkeznek. Ezen a falurészen zömmel új építésű házakat láthatunk, árusításra alkalmas kirakodó helyiségekkel együtt, illetve a falu végén kockaház típusú, termopán, azaz új, hőszigetelt nyílászárókkal ellátott bérelhető vásáros bódék találhatók. FURU Árpád megállapítása szerint a falu méretéhez képest csekély számú hagyományos épület maradt fent, viszont gyakoribbak a korabeli épülettípusok, mint például a keskeny kétszintes lakóházak.3 Körösfő termőterületei igen gyenge minőségűek, kövesek,4 emiatt nem alkalmasak arra, hogy kellő színvonalú megélhetést biztosítsanak a helyi lakosoknak. Ennek következtében a falu fő tevékenysége nem a mezőgazdaságra, illetve a gazdálkodásra specializálódott, hanem a már-már ipari jellegűvé fejlődött háziiparra, amelynek története a régmúltra tekint vissza.5 A körösfői háziipar és kereskedelem kialakulása TŐKÉS Irén személyes visszaemlékezésében olvashatunk arról, hogy a régi időkben Kalotaszeg népe igen nehéz körülmények között élt, hiszen egy alapvető élelmiszer forrásnak, a kenyérgabonának a megtermelése és a beszerzése is problematikusnak bizonyult a vidék kedvezőtlen éghajlata és domborzata miatt. Emiatt a férfiak arra kényszerültek, hogy nyaranta százával induljanak meg az Alföld felé aratómunkát végezni. Ilyenkor csak az idősek, az asszonyok és a gyermekek maradtak otthon, ők igyekeztek a férfimunkákat is ellátni több kevesebb sikerrel.6 Tovább nehezítette a megélhetést az 1870-es években megépülő Nagyvárad-Kolozsvár közötti vasútvonal is, hiszen korábban több kalotaszegi férfi élt meg áru- szállításból, fuvarozásból és szekerezésből, így ez a tevékenységük immáron feleslegessé vált.7 A kalotaszegi, illetve a körösfői életmódbeli változást a 19. század második fele idézte elő, egyrészt egy korszak szelleme, vagyis a népművészet felfedezése8, másrészt egy magyargyerőmonostori születésű, református lelkész lánya, GYARMATHYNÉ HÓRY Etelka (1843-1910) munkássága, akit sokszor csak GYARMATHY Zsigánénak szoktunk emlegetni.9 GYARMATHY Zsigáné áldozatos tevékenységéről számtalan írás látott napvilágot10, melyekből kiderül, hogy Kalotaszeg társadalmi és kulturális életének minden szegmensében részt vállalt, szorgalmazta a kalotaszegiek megfelelő szintű megélhetésének biztosítását, közben folyamatos diskurzust folytatott nemcsak a falubeliekkel, ha1 Jelen tanulmány a Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez KI 05556. számú OTKA kutatás keretében készült. 2 Körösfő elnevezése feltehetőleg a Sebes-Kőrös forrásával van kapcsolatban, hiszen felső folyása áthalad a falun. 3 FURU Árpád 2007. 76. 4 NAGY Jenő 1946. 5 FEKETE Károly 1991.4. 6 TŐKÉS Irén 1989. 218. 7 SEBESTYÉN Kálmán 1998. 100. 8 FEJŐS Zoltán 1998. 6-8. 9 SEBESTYÉN Kálmán 1998. 49. 10 Lásd: HÁLA József 2006. 69
