Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: Gyimes népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében
Búzás Miklós-Vass Erika GYIMES NÉPI ÉPÍTÉSZETE ÉS LAKÁSKULTÚRÁJA A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM r // / / • • / FELMERŐ TÁBORÁNAK TÜKRÉBEN A Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársaiként 2006-ban alakítottuk ki a Múzeum leendő Erdély épület- együttesének koncepcióját.' Kutatásaink egyik helyszíne és állomása lett Gyimes, ahol OTKA pályázatunk keretében 201 I nyarán szerveztünk felmérő tábort.1 2 Ebben a Múzeum munkatársai közül BÚZÁS Miklós, CSONKA-TAKÁCS Eszter, GYIMES István, JAKAB Judit és VASS Erika vett részt, továbbá korábbi munkatársunk, SZEGEDI Gabriella építész, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építész hallgatói: BORDI Beáta, BORS Eszter, BÖRÖCZ Péter, ERŐS Tamás, VEISZ Szilárd. CSONKA-TAKÁCS Eszter, GYIMES István és VASS Erika a felmért házak tulajdonosaival készítettek interjút, JAKAB Judit pedig etnobotanikai kutatást végzett. A rendelkezésre álló egy hét alatt az építészek összesen 16 belterületi portán és 3 külterületi kalibánál (Gyimesfelső- lokon Görbe és Ugra patakán, Gyimesközéplokon Boros, Barackos, Jávárdi, Nagysorok és Szalomás patakán, végezetül Gyimesbükkön Bilibók szeren) mértek föl épületeket.3 BÚZÁS Miklós és VASS Erika 2012 novemberében tértek vissza Gyimesbe, hogy az építészeti, lakberendezési és életmódbeli kérdéskör összefüggéseit rendszerezzék. Tanulmányunkban a terepmunka eredményeit összegezzük. Gyimes földrajzi elhelyezkedése és betelepülése Gyimes a Székelyföld peremén, az egykori Csíkszékben fekszik. A Gyimesi-szoros évszázadokon keresztül kereskedelmi útvonalul szolgált Erdély és Moldva között, de egyúttal határt is képezett közöttük. Gyimesben a 18. században indult meg az élet. A terület nagyjából a Csíkszentmiklós, Csíkszépvíz és Csíkborzsova római katolikus lakosságát összefoglaló Csíkszentmiklós „megyéjének”, azaz egyházközségének havasi birtokait képezte.4 A Tatros völgye két irányból népesedett be. Az első telepesek Moldvából érkeztek: egy 171 l-ből származó összeírás a ma Gyimesközéplokhoz tartozó Barackos és Jávárdi pataka területén 15 román házat tüntet fel 109 lakossal,5 egy valószínűleg I 747-ből származó egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint pedig Gyimesben 63 moldvai magyar élt.6 A betelepült románok idővel asszimilálódtak, 1948-ig görög katolikus vallásuk jelezte jöttüket. Moldva mellett Csíkból is sokan érkeztek erre a vidékre. Az 1912-es Csík vármegye átnézeti vázlata szerint Gyimes tágan értelmezett területén (a Tatros folyó és mellékpatakai) Csobátfalva, Csíkmadaras, Csíkszent- mihály, Csíkszépvíz községeknek is volt havasi területe.7 A katonáskodás és a növekvő közterhek elől elbujdosott székelyek és a Moldva felől a túlnépesedés, a legelőfeltörések és az adóterhek elől elmenekült román pásztorok betelepülésével alakult ki a gyimesi kultúrtáj.8 A két különböző irányból érkezett kulturális hatás keveredéséből született meg az a jellegzetes gyimesi élet, melyet napjainkban az oda látogató magyarországi turisták többsége egyöntetűen székelynek tart, amely azonban sok román vonást is integrált. A két terület közti átjárásról mesélt egyik adatközlőnk9 is, akinek egyik őse az 1850-60-as években Csíkdel- néről érkezett Gyimesbe: „Azt mesélte nagyapám, hogy az 1880-as években elment Lészpedre, mert itten akkor vásárolták a területeket, ott, ahol laktak, addig haszonbérre bírták a csíkszentmihályi közbirtokosságtól. Azt bocsátották áruba, több részletbe kellett fizetni, s aki nem tudta kifizetni, ha valaki más kifizette, akkor azé lett az egész terület. Ok nem tudták kifizetni, s egy szomszéd kifizette. Két tehenük volt, befogtak, volt hat gyermek, feltették a sze1 VASS Erika-BUZÁS Miklós 2007. 227-266. 2 A kutatás megvalósulását az alábbi OTKA kutatások biztosították: 2007-2012 között a K 72428. számú, Erdély néprajzi képe a 19-20. században. Alapkutatás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez. 2012-2016 között a K 105556. számú, Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez. Jelen tanulmány is ennek keretében készült. 3 A felmérések a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyar Népi Építészeti Archívumban, az MNÉA-A 6452-6469. és az MNÉA-A 6480-6482. szám alatt találhatók. A VASS Erika által készített interjúk pedig az MNÉA-A 6395-6407. és az MNÉA-A 6510-6518. szám alatt. 4 BÁRTH János 2006. 18. 5 ANTAL Imre 1992. 34. 6 BÁRTH János 2006. 20-21. 7 Hadtörténeti Intézet B IX a 1591. 8 ILYÉS Zoltán 2005. 46-48. 9 A tanulmányban idézett interjúkat VASS Erika és BÚZÁS Miklós készítették. Az interjúk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Adattárában MNÉA- A 6395-6407. és az MNÉA-A 6510-6518. szám alatt olvashatók. 5
