Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BOKONICS-KRAMLIK MÁRTA: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben

2. kép Emlékmű a köröstárkányi templom mellett (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Köröstárkány, 2015.) nyestől délre, 6 km-re fekszik. A Fekete-Körös melletti út menti település, mely útelágazással bír Tárcáiba (Tár- kányka) felé. Scolari püspök 1422-es datálású levelében említi, mint magyar települést. Bár a török hódoltság alatt nem érték nagyobb vesz­teségek a falut, 1738-ban, pestisben a falu lakosságának több mint fele (99 felnőtt) vesztette életét. Az anyaköny­vek tanulságai szerint az 1836-os kolerajárvány során 34- en, majd az 1873-as alatt 133-an haltak meg. A járványok a környező települések lakosságát hasonló arányban gyengítették meg. Az I. világháború a felső-völgyi szórványmagyarságot sem kímélte. Az 1919. április 19-i vérengzés mély nyomot hagyott az emberekben. A Székely Hadosztály feladta a Belényesen - Köröstárkányon - Kisnyégerfalván át húzó­dó frontszakaszt. Köröstárkányban román félkatonai szer­vezetek közérdekű hirdetés meghallgatására a templom elé hívták össze a falu lakosságát, ahol az összegyűlt ma­gyarokra tüzet nyitottak. 91 embert mészároltak le. A korabeli egyházi anyakönyvek mellett a temető síremlé­kei'8 és a falu központjában 1999-ben felállított emlékmű jelzi a borzalmas eseményeket. A falu etnikai és vallási összetételét vizsgálva megálla­píthatjuk, hogy fennállásától fogva túlnyomórészt magyar nemzetiségű, református vallású emberek lakják.18 19 GYORFFY István ekképpen fogalmaz: „A lakosság min­dig magyar volt, azonban mint a nevek mutatják, pár oláh is lakott közöttük, de ezek mind beolvadtak, úgyhogy Tárkányban ma nincs egyetlen oláh lakos sem. Vallásuk tisztán református. Rendkívüli szorgalom jellemzi a tár- kányiakat. Ertelmesség, ravaszság dolgában túltesznek még a zsidón is. Nagyon összetartok s állandó lakosul sem más nemzetiségűt, sem más felekezetűt be nem vesznek.”20 3. kép Bejegyzés a köröstárkányi egyház 1919. évi halottak anyakönyvében (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Köröstárkány, 2015.) 18 Sok síremlékről a kommunizmus idején lekapartatták az 1919-es kivégzésre utaló feliratokat. 19 Lásd.: Melléklet 20 GYORFFY István 1942. 321-322. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom