Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

KISS NÓRA: „Ideális otthon Göcsej közepén” - Zalai MAORT-lakótelepek

MAORT alaptőkéje (1 938. július 1 5.)

14 357 000 pengő

Az egész magyarországi ásványolajfinomító-ipar részvénytőkéje

28 740 000

1. üzleti év (1938. július — 1939. december) tiszta nyeresége

4 956 468

1 942. év nyeresége

33 498 613

1 943. év nyeresége

36 61 1 012

Munkásbarakk /db

7 700

„Személykocsiszín” (Bázakerettye)

19 970,10

Tisztviselői ikerház (Lovászi)

41 813,335

400 m3-es víztároló (Bázakerettye)

44 768,19

Nőtlen tisztviselő lakóház (Bázakerettye)

50 290,34

Mérnöklakás (Lovászi)

53 431,31

Élelemtár és sütöde (Bázakerettye)

67 889,80

I. táblázat. Költségvetési tételek 1938-1943 között

Az építkezések rengeteg földmunkával jártak, amelyek ugyan megnehezítették az építkezéseket - például a szükséges homokot és kavicsot Muraszemenyéről fuvarozták60 -, de az anyagiak egyáltalán nem korlátozták ebben a MAORT-ot:61

Az egységes településképet szolgálta, hogy Bázake- rettyén és Lovásziban a házakat sehol nem szegélyezte kerítés. Napjainkban néhány kivételtől eltekintve sincs épített, legfeljebb élősövény kerítés itt. Cél volt a parkosítás is: a mérnök- és tisztviselőházak közül virágágyásokat alakítottak ki, amelyet részben a lakók, részben a vállalat kertészete gondozott, a lakótelepet pedig a legkülönfélébb fajtájú fákkal telepítették be, amelyek mára szinte erdővé nőtték ki magukat a lakótelepeken. „A lakó tartozik a vállalat által megbízott kertész által létesített terrasz [sic!] virágszegélyét gondozni. Ennek fenntartása és öntözése a lakók feladata. (...) Konyhakert létesítését az üzemvezetőség az erre kijelölt helyeken engedélyezheti, jogában áll azonban a vállalatnak az egész telepet vagy egy részét parkosítani, s ezen a területen konyhakert létesítését megtiltani. (...) A lakóház környékén semmiféle olyan nagyobb tárgy, mely a ház képét rontja és rendetlenség benyomását kelti - pl. ládák, ólak, vályúk - nem tartható, s azoknak a ház körüli raktározása tilos. ”62

Különösen látványos, ahogy a földrajzi adottságokat kihasználva, lakástípusonként csoportosan, és egymástól jól elkülönülve álltak a lakások. Emellett légoltalmi szempontok is közrejátszottak abban, hogy a legtöbb lakást erdőben, erdőszélen építették fel.63 Mindkét településen kemp (ang. ’camp’) vagy mérnökkemp a neve annak a településrésznek, ahol a legnagyobb területű, legszínvonalasabb mérnöklakások épültek fel. Bázakerettyén kódis60 SÁRI Zsolt 2010. 107.

61 SRÁGLI Lajos 1998. 26., 56., 36.; MOGIM XXXV2.

62 Z905 15.94.

63 BUDA Ernő 1998. 39.

64 Részlet a FÜLÖP Györggyel készített interjúból.

65 VALUCH Tibor 2013. 99.

kemp, Lovásziban nádkemp a munkáslakások csoportjának neve. Lovásziban felépült egy 21 db favázas lakásból álló fúrómesteri lakótelep is, amit Szunyog-kempnek neveztek. „[Lovásziban] a mérnökházak itt voltak, ahogy a kultúrházhoz megyünk fel, az erdőben arra a szakmunkások meg a dolgozók laktak. Ezt azért mondták nádkemp- nek, mert abban az időben favázas házak épültek, és préselt nádpadló, ugye ebből épültek. A dolgozók mentek bele lakni és később mind át lett alakítva téglaépületté. Nagyon szép az az erdei lakótelep, szép ligetes. ”64

21. kép. Légifelvétel részlete Lovásziról (Google Earth, 2015.)

A mérnök- vagy úrikempben a legmagasabb pozíciókat betöltő mérnökök laktak, a kódis- vagy nádkempben pedig a munkások éltek, így a lakóház elhelyezkedésében és felszereltségében pontosan tükröződött az üzemi hierarchiában betöltött pozíció.65 A két település képét a földrajzi adottságok, az ipari jelleg és az amerikai lakóparkok mintája együttesen alakította ki.

236