Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról

Több olyan szuvenír jellegű terméket is árulnak Attilá- ék, amelyet Magyarországról szereznek be, vagy ami a szentendrei árusításuk során maradt meg. Ilyen jellegűek a matyó és kalocsai mintás ajándéktárgyak: hímzett tex­til dobozka, fából készült matyó babák, kulcstartók, be­tyár figurás fa dugóhúzók, kereplő és hímzett blúzok. Attiláék, a többi körösfői kereskedőhöz hasonlóan árukészletük java részét az ún. „köröndi lerakatból" vásá­rolják meg: „Hozzák ide állandóan a lerakatosok autóval. Ezek a lerakatosok korondiak, a tengeren korondiak voltak és körösfőiek. Ez a cserekapcsolat, ők vitték a sakkot, onnan hozták a cserepet, amíg csak cseréppel foglalkoztak, úgyhogy ez nem mostani eredetű dolog. Le kell telefonál­jam, hogy én mit szeretnék." Körösfőn van egy család, aki azzal foglalkozik, hogy heti rendszerességgel egy Ko- rondról érkező teherkocsit fogad, amely a legkülönfé­lébb árucikkeket pakolja le a házuknál. Amikor a faluban valakinek elfogy valamilyen termék a butikjából, akkor ehhez a családhoz fordul, hogy beszerezze az utánpót­lást. Ennél a lerakatnál tudnak rendeléseket is leadni, ha esetleg hiányban szenvednek egy kellendőbb termékből. A Korondról szállított árucikkek készítési és szárma­zási helyei is rendkívül különbözőek. A kerámiák zöme Korondon, vagy egyéb székelyföldi falvakban készül, ezek a tárgyak jellemzően méz- vagy vajtartók, tányérok, pá­linkás és kávés készletek, csuprok, bokályok, házi áldá­sok, kaspók, római tálak. A szalmakalapokat Maros me­gyéből, a bőr sapkákat Törökországból, a bőr nadrágszí­jakat Gyergyóalfaluból, a gyékény termékeket (szatyor, alátét, fakanáltartó, kenyeres kosár) Nagykendről, a kö­tött és gyapjú árukat (szobapapucs, gyapjú zokni és pu­lóver) Lengyelországból, a műanyag, ún. bóvlikat (játékok, díszek) pedig Kínából hozatják. Továbbá már az 1990-es évek elejétől jellemző körösfői portékák a nyámci48 vá­zák49 a hodák szalmakalapok és faragott fa furulyák. A kö­röndi lerakatból való árubeszerzés azért praktikusabb a körösfői árusoknak, mert egy helyen többféle árucikket meg tudnak vásárolni, így nem kell külön-külön felke­resni a készítőket és forgalmazókat, hanem egy helyen le tudják bonyolítani a beszerzést. Attiláék nemcsak a köröndi lerakatból vásárolnak természetesen, hanem időnként a készítőktől is szerez­nek be termékeket, akik időnként személyesen utaznak Körösfőre eladni a munkáikat. Olcsóbb megoldásnak bi­zonyul, ha Attiláék a készítőtől veszik meg a portékát, mi­vel a korondiak még az árra rátesznek némi saját hasz­not. A fa konyhai eszközök és lakberendezési tárgyak je­lentős része Székelyföld különböző városaiban és falvai­ban készül, mint például a különböző méretben kapható lapítok (vágódeszkák), kürtöskalács sütőfák, gyaluk, spa­tulák és fakanalak, kínáló tálak, alátétek, sodrófák, szau­na vödrök és kanalak, kinyitható kisszékek, talpmasszí- rozók, örök naptárak és kisméretű székelykapu díszek. Erdélyt, illetve Romániát jelképező szuvenírek is szép számban megtalálhatók Attiláék boltjában, ezeken ál­talában magyar és román nyelvű feliratok olvashatók, mint például: Erdély, Körösfő, Románia, Transilvania, Bran, Dracula50. A korábban említett hűtőmágnesek és fale­mezből készült fali díszek mellett jellemzőek a kerámia fali díszek, hógömbök, amelyeken szinte kivétel nélkül Drakula bajszos, karakteres ábrázolása és Bran kastélya látható. Bran magyar megfelelője Törcsvár, amiről a ro­mán történetírás és közvélemény úgy tartja, hogy az itt lévő kastély Drakula otthona volt. Romániát Drakulán kí­vül különböző festett gipsz és kerámia szobrok jelképe­zik, amelyek bocskoros falusi embert, medvét, erdőt vagy kerekes kutat ábrázolnak. Ezek mellett találunk olyan Erdélyt szimbolizáló szuveníreket is, amelyek eltérő tör­téneti narratívába illeszkednek, mint az előbbiek, ilyenek például a Nagy-Magyarországot, Mátyás királyt, Attilát megjelenítő dísztárgyak, vagy azok a falra akasztható me­rített papírok, amelyeken a magyar nemzeti Himnuszt, a székely himnuszt, a Szózatot, illetve Árpád imáját olvas­hatjuk. Attiláéknál és más körösfői árusoknál is megfigyel­hető, hogy a boltban előkerülnek a régiségek is, jellem­zően: kötények, szoknyák és mellrevalók. Ezeken kívül régi kerámiák és egyéb tárgyak is gyakran megtalálhatók egy-egy üzletben. Sőt, van néhány körösfői lakos, aki csak a régiségkereskedelemre specializálódott. Általában azok a falu-, vagy környékbeli emberek adják el a körös­fői árusoknak ezeket a régi tárgyakat, akik anyagilag igen megszorultak. Utolsóként említem a szakrális tárgyakat, amelyek­nek jelentős része az ortodox és a római katolikus val­láshoz köthető. Ezek a következők: szenteket ábrázoló karkötők, rózsafüzérek, feszületek, fali szenteltvíztartók, Jézus Krisztust, Szűz Máriát, illetve a Szent Családot áb­rázoló szobrocskák és képek. A házi áldások inkább a református valláshoz kötődnek, ezek megjelenhetnek írásos varrottasokon, merített papírokon, falidíszen, vagy akár köröndi kerámián is. Attiláék vásárlóiról elmondható, hogy többnyire ro­mán és magyar nemzetiségűek, közülük is inkább a ro­mánok vásárolnak be bőségesen külföldi munkaszezo­nok előtt és után. Ezek a román átutazók jellemzően Olaszországban keresik a kenyerüket, ünnepek vagy sza­badság alkalmával utaznak haza Romániába, általában ilyenkor megállnak Körösfőn és itt vásárolnak ajándékot rokonaiknak és barátaiknak, amikor pedig külföldre utaz­nak vissza, akkor az ottani ismerőseiknek visznek aján­dékba egy hazájukat reprezentáló szuvenírt, rendszerint valamilyen Drakula díszt. 48 „Nyámc": Karácsonkő (Piatra Neamf, Bákó megye, Románia) 49 BALOGH Balázs 1998. 210. 50 Dracula: III. Vlad (Vlad Tepes) havasalföldi nagyfejedelem a 15. században, aki „nyársba húzóként” híresült el. A románok nemzeti hősként tekintenek rá. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom