Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról

Több olyan szuvenír jellegű terméket is árulnak Attilá- ék, amelyet Magyarországról szereznek be, vagy ami a szentendrei árusításuk során maradt meg. Ilyen jellegűek a matyó és kalocsai mintás ajándéktárgyak: hímzett textil dobozka, fából készült matyó babák, kulcstartók, betyár figurás fa dugóhúzók, kereplő és hímzett blúzok.

Attiláék, a többi körösfői kereskedőhöz hasonlóan árukészletük java részét az ún. „köröndi lerakatból" vásárolják meg: „Hozzák ide állandóan a lerakatosok autóval. Ezek a lerakatosok korondiak, a tengeren korondiak voltak és körösfőiek. Ez a cserekapcsolat, ők vitték a sakkot, onnan hozták a cserepet, amíg csak cseréppel foglalkoztak, úgyhogy ez nem mostani eredetű dolog. Le kell telefonáljam, hogy én mit szeretnék." Körösfőn van egy család, aki azzal foglalkozik, hogy heti rendszerességgel egy Ko- rondról érkező teherkocsit fogad, amely a legkülönfélébb árucikkeket pakolja le a házuknál. Amikor a faluban valakinek elfogy valamilyen termék a butikjából, akkor ehhez a családhoz fordul, hogy beszerezze az utánpótlást. Ennél a lerakatnál tudnak rendeléseket is leadni, ha esetleg hiányban szenvednek egy kellendőbb termékből.

A Korondról szállított árucikkek készítési és származási helyei is rendkívül különbözőek. A kerámiák zöme Korondon, vagy egyéb székelyföldi falvakban készül, ezek a tárgyak jellemzően méz- vagy vajtartók, tányérok, pálinkás és kávés készletek, csuprok, bokályok, házi áldások, kaspók, római tálak. A szalmakalapokat Maros megyéből, a bőr sapkákat Törökországból, a bőr nadrágszíjakat Gyergyóalfaluból, a gyékény termékeket (szatyor, alátét, fakanáltartó, kenyeres kosár) Nagykendről, a kötött és gyapjú árukat (szobapapucs, gyapjú zokni és pulóver) Lengyelországból, a műanyag, ún. bóvlikat (játékok, díszek) pedig Kínából hozatják. Továbbá már az 1990-es évek elejétől jellemző körösfői portékák a nyámci48 vázák49 a hodák szalmakalapok és faragott fa furulyák. A köröndi lerakatból való árubeszerzés azért praktikusabb a körösfői árusoknak, mert egy helyen többféle árucikket meg tudnak vásárolni, így nem kell külön-külön felkeresni a készítőket és forgalmazókat, hanem egy helyen le tudják bonyolítani a beszerzést.

Attiláék nemcsak a köröndi lerakatból vásárolnak természetesen, hanem időnként a készítőktől is szereznek be termékeket, akik időnként személyesen utaznak Körösfőre eladni a munkáikat. Olcsóbb megoldásnak bizonyul, ha Attiláék a készítőtől veszik meg a portékát, mivel a korondiak még az árra rátesznek némi saját hasznot.

A fa konyhai eszközök és lakberendezési tárgyak jelentős része Székelyföld különböző városaiban és falvaiban készül, mint például a különböző méretben kapható lapítok (vágódeszkák), kürtöskalács sütőfák, gyaluk, spatulák és fakanalak, kínáló tálak, alátétek, sodrófák, szauna vödrök és kanalak, kinyitható kisszékek, talpmasszí- rozók, örök naptárak és kisméretű székelykapu díszek.

Erdélyt, illetve Romániát jelképező szuvenírek is szép számban megtalálhatók Attiláék boltjában, ezeken általában magyar és román nyelvű feliratok olvashatók, mint például: Erdély, Körösfő, Románia, Transilvania, Bran, Dracula50. A korábban említett hűtőmágnesek és falemezből készült fali díszek mellett jellemzőek a kerámia fali díszek, hógömbök, amelyeken szinte kivétel nélkül Drakula bajszos, karakteres ábrázolása és Bran kastélya látható. Bran magyar megfelelője Törcsvár, amiről a román történetírás és közvélemény úgy tartja, hogy az itt lévő kastély Drakula otthona volt. Romániát Drakulán kívül különböző festett gipsz és kerámia szobrok jelképezik, amelyek bocskoros falusi embert, medvét, erdőt vagy kerekes kutat ábrázolnak. Ezek mellett találunk olyan Erdélyt szimbolizáló szuveníreket is, amelyek eltérő történeti narratívába illeszkednek, mint az előbbiek, ilyenek például a Nagy-Magyarországot, Mátyás királyt, Attilát megjelenítő dísztárgyak, vagy azok a falra akasztható merített papírok, amelyeken a magyar nemzeti Himnuszt, a székely himnuszt, a Szózatot, illetve Árpád imáját olvashatjuk.

Attiláéknál és más körösfői árusoknál is megfigyelhető, hogy a boltban előkerülnek a régiségek is, jellemzően: kötények, szoknyák és mellrevalók. Ezeken kívül régi kerámiák és egyéb tárgyak is gyakran megtalálhatók egy-egy üzletben. Sőt, van néhány körösfői lakos, aki csak a régiségkereskedelemre specializálódott. Általában azok a falu-, vagy környékbeli emberek adják el a körösfői árusoknak ezeket a régi tárgyakat, akik anyagilag igen megszorultak.

Utolsóként említem a szakrális tárgyakat, amelyeknek jelentős része az ortodox és a római katolikus valláshoz köthető. Ezek a következők: szenteket ábrázoló karkötők, rózsafüzérek, feszületek, fali szenteltvíztartók, Jézus Krisztust, Szűz Máriát, illetve a Szent Családot ábrázoló szobrocskák és képek. A házi áldások inkább a református valláshoz kötődnek, ezek megjelenhetnek írásos varrottasokon, merített papírokon, falidíszen, vagy akár köröndi kerámián is.

Attiláék vásárlóiról elmondható, hogy többnyire román és magyar nemzetiségűek, közülük is inkább a románok vásárolnak be bőségesen külföldi munkaszezonok előtt és után. Ezek a román átutazók jellemzően Olaszországban keresik a kenyerüket, ünnepek vagy szabadság alkalmával utaznak haza Romániába, általában ilyenkor megállnak Körösfőn és itt vásárolnak ajándékot rokonaiknak és barátaiknak, amikor pedig külföldre utaznak vissza, akkor az ottani ismerőseiknek visznek ajándékba egy hazájukat reprezentáló szuvenírt, rendszerint valamilyen Drakula díszt.

48 „Nyámc": Karácsonkő (Piatra Neamf, Bákó megye, Románia)

49 BALOGH Balázs 1998. 210.

50 Dracula: III. Vlad (Vlad Tepes) havasalföldi nagyfejedelem a 15. században, aki „nyársba húzóként” híresült el. A románok nemzeti hősként tekintenek rá.

80