Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BERECZKI IBOLYA-ROMÁN ÁRPÁD: A karcagi porta a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
pád, valamint néprajz szakos egyetemi hallgatók szabadtéri muzeológiai gyakorlat keretében. A néprajzi és családtörténeti kutatásokat BATÁRI Zsuzsanna végezte, akinek ezúton is köszönetét mondunk még kéziratban lévő anyagai rendelkezésre bocsátásáért. Kisebb néprajzi gyűjtést folytatott mindkét épület bontásakor BERECZKI Ibolya, aki ebben az időben a Nagykun tanya tüzelősóljának berendezéséhez gyűjtött tárgyakat a településen. Újraépítési program Az épületegyüttes A megvásárlással és lebontással két olyan épület kerülhetett a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, amelyek hitelesen teszik bemutathatóvá a nagykunsági, és ezen belül a hagyományos karcagi gazdálkodás, majd a 20. század eleji mezővárosi polgárosodás jellegzetességeit. A karcagi porta teljessé tételéhez szükséges volt a Karcagról, vagy közeli nagykunsági településről kiválasztott istálló, valamint esetlegesen sertés- és baromfiól. Ez utóbbi épületek rekonstrukcióként is felépíthetőek. A néprajzi újraépítési javaslat első megfogalmazása után ROMÁN Árpád kollégámmal elutaztunk Karcagra, ahol két, ÖRSI Zsolt, a karcagi GYÖRFFY István Nagykun Múzeum néprajzosa által megismert istállót tekintettünk meg, illetve ROMÁN Árpád alaprajzi felmérést is készített róluk, BERCZKI Ibolya pedig a családtörténetre és a használat módjára gyűjtött néprajzi adatokat. Mindkét épület eladó volt, egyikük, a Deák krt. 16. sz. alatti közvetlenül lebontás előtt álló épület. Ez utóbbi kifejezetten alkalmasnak látszott a megvételre, bontásra és az áttelepítésre. A tulajdonosokkal történi egyeztetés lezajlott 2015 tavaszán, a bontási engedély birtokában a megvásárlás és a lebontás 2015 őszére megtörtént. Az elhelyezés A telepítési koncepció változásai, az előzmények, a felépítés tervezett lehetősége, a gyors megvalósítás igénye olyan megoldást generált, amely szakszerű, ugyanakkor reális, és nem jelent későbbi kényszerhelyzetet. A telepítési koncepcióba 2015-ben oly módon tudtuk behelyezni a karcagi porta épületeit, hogy azok a mezővárosi utcasor jobb oldalán, a már megépült Nagykőrösi kékfestő műhellyel szemközt lévő üres területre kerülhessenek, az eredeti elhelyezéshez igazodva, rövid homlokzatukkal az utcára merőlegesen. A korábbi telepítési koncepcióban itt megjelenő homokmégyi porta épületei ezeken túl behelyezhetőek a halmazos részre a telepítési koncepció végleges kialakításával egyidejűleg. A porta az Alföldi mezőváros utcasorában A már megépült - korábban a Telepítési koncepcióban nem szerepelt kisújszállási vasúti őrház és a karcagi telek között kerül majd elhelyezésre a kiválasztandó alföldi kúria épülete és telke. A Karcagról lebontott lakóház az eredeti, bontáskori elhelyezését követve, rövid homlokzatával az utcára merőlegesen épül fel. Elöl a lakóház, mögötte mintegy másfél-két méter távolságra a 130 5. térkép. A karcagi porta és a környező épületek elhelyezkedése a tájegységben a 2015. augusztusi állapot szerint. (ROMÁN Árpád, 2015.)
