Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
KEMECSI LAJOS: A Felföldi mezőváros tájegység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
rajzi sajátosságok miatt egyes helyiségek csak így vállnak a látogató számára megtekinthetővé - több épületben is építettek biztonsági üvegből készült terelő falakat. Ezek egy részt a műtárgyak védelmét is szolgálták, másrészt a pusztán az ajtókból, ablakokból nyíló látványnál sokkal jobban érzékelhetőbbet tettek lehetővé. A tállyai ház szobáin keresztül vezető, vagy a hejcei nagyméretű lakószoba közepéig beengedő üvegfalak, akárcsak a gyöngyösi ünnepi terítékes szobán vagy az erdőbényei második szobán átvezetők, a látogatók által elfogadott megoldások, melyeknek nemzetközi tapasztalatok nyújtották az előképeit. Hasonlóan először a II. tájegységben nyílt lehetőség tematikus kiállítások kialakítására. A tállyai ház csizmadia műhelyében a BATÁRI Zsuzsanna által gondozott hiteles műhelyrekonstrukció mellett, interaktív kiállítás is szól a mesterség munkafolyamatáról. Hasonló állandó kiállítás készült az erdőbényei pincében, ahol a kocsmatörténeti bemutatót készítette el SÁRI Zsolt. A mádi dézsmaházban pedig az épületek bontásakor előkerült kerámia és üvegtárgyak feltárását, restaurálását és rekonstrukciós munkálatait bemutató tárlat volt látható SABJÁN Tibor rendezésében 2006 és 2013 között. A tokaji épületben berendezett kádárműhely berendezéséhez a Tállyán jelenleg is működő mesterektől kapott segítséget az intézmény. BALASSA M. Iván ötletét megvalósítva, a Múzeum megállapodott egy helyi kádármesterrel, aki a hordódongáit a tokaji ház udvarán felállított, több, mint 10 méter magas látványos dongatornyokban szárította. Mivel a dongákat évente több alkalommal átrakták, hoztak és vittek belőle, így állandóan formálódott, alakult a telek képe. Szintén helyi kézműves segítségével alakította ki SÁRI Zsolt az erdőbényei kőfaragó műhelyt. A tájegység épületeihez szükséges kőfaragásokat készítő tállyai kőfaragó - aki a hagyományos technikát alkalmazva hiteles munkát végzett - nem csak eszközöket, hanem nyersanyagot és félkész termékeket is adott a kiállításba. A kőfaragó színvonalas munkáját dicsérik az ablak- és ajtókereteken túl a tájegységbe készített kőpadok, és a kút, melyből rendezvényeken bor is folyhat a víz mellett. A Felföldi mezőváros tájegység tervezésekor a közönségszolgálati, közművelődési feladatok kiemelt jelentőséggel jelentek meg. Ennek megfelelően épült meg a tér támfalából nyíló mádi pince kváderkövekből, kötőanyag nélkül készült, nyeregtetőt formázó timpanonos kőlezárással készült bejáratát másoló eredetileg vinotéka funkciójú pince, és egy tállyai pince másolataként a tér alatt húzódó oldalágas pince. Ebben a több, mint 40 méteres pincében nyílik lehetőség borkóstolásra, illetve a múzeumi szőlők termésének tárolására is. A pincébe szükséges gönci hordókat Hegyaljai pincészetekből és a Tarcali Kutatóintézetből szerezték be. A pince szellőzését biztosító eredeti léleklyukak meghatározó elemei a térnek. A mádi kereskedőház pincéjében borozó-étterem működik, melyet az eredeti épület hitelességét megőrzendő, egy a föld alá rejtett modern kiszolgáló rész lát el. 12. kép. A kőfaragó a kúton dolgozik (DEIM Péter felvétele) 57
