Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén
Egyéb 3,26% Cigány Összesített etnikai arányok a Kis-Küküllő vidékén 1910-ben Falusi lakosság Városi lakosság Összesen Abszolút szám % Abszolút szám % Abszolút szám % Román 28014 41,7 9165 57,42 37179 44,72 Magyar 20621 30,7 5590 35,02 26211 31,53 Cigány 503 0,74 0 0 503 0,6 Német 15562 23,16 959 6 16521 19,87 Egyéb 2469 3,67 245 1,53 2714 3,26 Összesen 67/69 15959 83128 A falun és városon élő négy legnagyobb etnikai közösség megoszlása Kis-Küküllő vidékén 1910-ben A falusi és városi lakosság etnikai megoszlását tekintve 1910-ben, azt láthatjuk, hogy a román lakosság nagyobb arányban volt jelen a városokban (57,42%) mint a falvakban (41,7%). A magyar lakosság némileg szintén nagyobb arányban képviseltette magát a két város etnikai szerkezetében (35%), mint a falvakban (30,7%). A német lakosság döntő többsége falvakban élt, 23,16%- ot töltve be a vidéki lakosság etnikai összetételében. SZABÓ Á. Töhötöm a Kis-Küküllő vidék Dicsőszent- mártontól Balavásárig húzódó falvainak tengelyén kb. középtávon elhelyezkedő Bonyha nevű település gazdálkodói formáit az etnicitás kontextusában vizsgálta (SZABÓ A. Töhötöm 2013). Kutatásai során figyelt a település tá- gabb környezetében lezajlott társadalmi-gazdasági folyamatokra is. A népszámlálási statisztikák a jelzett térségben való feldolgozását követően arra a következtetésre 183
