Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

NAGY MARI - VIDÁK ISTVÁN: Csergeványoló kádak a Székelyföldön

Ehhez képest az Udvarhely melletti Lövétén használt ványolókádnál a dongák szintén összeérnek, de úgy van megoldva, hogy a felső széle egyenes. Attól fél méterrel lejjebb két-három sorban kerek lyukak találhatók. Ezeken a lyukakon ömlik ki a felesleges víz.21

7. kép. Silye Lőrinc csergeványoló kádja, felülről nézve, benne a kerek kiömlő lyukakkal, Lővéte,

Nagy Mari - Vidák István 2011. szeptember. (NAGY Mari - VIDÁK István felvétele)

A két eljárás közt az a különbség, hogy a lövéteinél a cserge véletlenül sem akadhat fenn a kád tetején, ezért hosszabb időre is felügyelet nélkül hagyható.

Korábban több ilyen alakú kád állt itt a Dobogó nevű patakrészen. A lövéteivel rokon a Gyimesekben, a Hi- degségpatakán álló csergeványolókád.

Ennek az oldalán hat, négyzetes alakú kiömlő nyílás van.

Ezek eldugásával, illetve kinyitásával szabályozható a víz szintje.

Mérete a megszokottnál kisebb. A kádra egy fakorlát támaszkodik. Hasonló korlát látható a gyergyócsomafal- vi változat felülnézeti rajzán. (Lásd a 17. kép).

9. kép.Tankó Magdolna és Tankó Fülöp csergeványoló kádja néhány évvel korábban (ÁDÁM Gyula - CSEKE GÁBOR könyve 77. oldala nyomán)

8. kép. Csergeványolókád - Hidegségpataka, Nagy Mari - Vidák István 2011. szeptember (NAGY Mari - VIDÁK István felvétele)

21 Saját gyűjtésünk. 2011. szeptember és október Silye Lőrinc malmánál, illetve KARDALUS János 1980. 229., valamint Silye Lőrinc szóbeli közlése, 2011. október.

162