Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

KISS KITTI: Kovácsolt és öntöttvas edények a háztartásban

Kiss Kitti KOVÁCSOLT ÉS ÖNTÖTTVAS EDÉNYEK A HÁZTARTÁSBAN A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben összesen közel ezer darab fémből készült konyhai edény található. Ezek között jól elkülöníthető, 237 darabból álló tárgycsoportot alkotnak a kovácsoltvas és öntöttvas edények. A regionális szabadtéri múzeumok 106 darab ilyen típusú tárgyával együtt összesen 343 darab főzőedény bemutatására nyílt lehetőség a Nemzeti Kultúrális Alap által támogatott, 2010 végén megjelent országos gyűjteményi katalógusban.

1 A mindennapi sütő-főző konyhaedényekről van szó. A szabadban használt üstökről-bográcsokról a Magyar Néprajzi Atlasz nyújt a 20. század elejéről áttekintést az egész magyar nyelvterületről.

2 A 19. század derekán a magyar nyelv első akadémiai értelmező szótára anyagát tekintve csak „vaslemezből" készült üstről tudott a „bogrács" címszónál.

3 A katalógusban bemutatott edények a 19. század második és a 20. század első felében készültek. Készítési módjuk szerint két nagy csoportba sorolhatók: kézműves technikával kovácsolt, szegecselt vagy hámorokban kovácsolt; és vasgyárakban, öntödékben készült öntöttvas edények. A korábbi időszak még presztízs tárgyának tekinthető drága fémedények mellett a 18. század végétől fokozatosan elérhetővé váltak a gyári öntöttvas edények. Kovácsolt vasedények már korábban is készültek, számuk a hámorokban való gyártással válhatott jelentősebbé. Magyarországon a paraszti háztartásokban a 19. század második felétől a cserépedények mellett már használtak öntöttvas edényeket is, nyílt tűzön és takaréktűzhelyen való főzéshez egyaránt. Az edénygyártásban a 19. század helye I. térkép. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményében található öntöttvas edények gyártási helye (ROMÁN Árpád rajza) 1. Az írás a Kovácsolt és öntöttvas edények országos gyűjteményi katalógusában megjelent bevezető tanulmány módosított változata. A tárgyleírások a katalógusban megtalálhatók. (KISS Kitti 2010). A szerző a PTE Interdiszciplináris Doktori Iskolájának hallgatójaként, Kisbán Eszter vezetésével kutatja a fémedények elterjedésének folyamatát. A téma vizsgálatát SABJÁN Tibor javasolta. 2. MORVAY Judit 1989. Ezeken a térképeken jelennek meg a konyhabeli mindennapi ételfőzés csak két régióban használatos felakasztható üstjei, valamint a konyhabeli falazott katlanokba állított nagy kétfülű üstök is. A Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjainak kommentárkötete nem készült el. 3. CZUCZOR Gergely-FOGARASI János 1862. (I. kötet Bogrács címszó.) Jelmagyarázat: 1. Pilzen 2. Bubna (Prága) 3. Teschen 4. Kamienna Skarzysko 5. Kisgaram 6. Salgótarján 7. Kőbánya (Budapest) 8. Weisz Manfréd (Budapest - Csepel) 9. Fejérpatak 10. Merény - Kovácsolt edénygyár 1. térkép: A jelzett edények gyártási 125