Cseri Miklós - Bereczki Iboly - Kovács Zsuzsa (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 21. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Vass Erika: Festett bútorok egy kalotaszegi településen

1. kép. 1902-ben készült festett láda egy családi házban (DEIM Péter felvétele, 2009) JANKÓ János 1892-ben a Kalotaszeg magyar né­pe című könyvében a ház berendezése kapcsán nem fektetett hangsúlyt a festett bútorokra, nyilván azok csak a módosabb családoknál fordultak elő nagyobb számban. 1 8 A díszes megmunkálásra kon­centráló MALONYAY Dezső részletesen szólt a fes­tett bútorokról, de a 20. század elején még jórészt a kék alapszín volt a jellemző, fehérről egyáltalán nem tájékoztatott a szerző. 1 9 A kalotaszegi bútorok különböző társadalmi rétegek körében történt meg­jelenésének szövevényes útjából nyújtott néhány példát SZOJKA Emese, melyek között szerepelnek BARTÓK Béla kalotaszegi bútorai is. Ami számunk­ra érdekes, az egy 1929-ben készült fotó, melyen egy fehér vagy sárga alapon virágozott egyajtós szekrény látható, 2 0 ami a század eleji kalotaszegi bútorok elnagyolt díszítését, a motívumok laza szer­kesztését mutatja. 2 1 Ám arról, hogy ez a színössze­állítás honnan származik, mi köze a szakiskolákhoz, hogyan alakult a további sorsa, semmit sem tudunk. KÓS Károly szerint a fehér alapszín falusi környe­zetben való elterjedése részben a vászonhímzés, részben a városi bútorok hatásának tulajdonítható, illetve annak, hogy a füsttelen lakásokban már nem kellett a bútort félteni a bepiszkolódástól. 2 2 A váltás okaira adatközlőim már nem emlékeztek. A településen ugyan még láttam két helyen kék, egy helyen pedig barna alapú kolozsvári vásári eredetű festett ládát (1. kép) az 1900-as évek legelejéről (1902, 1908 felirattal, a harmadikról sajnos az év­szám már lekopott), 2 3 ám annyi bizonyos, hogy az 1940-es években már a fehér alapszín is megjelent. A helybeli templomban 3 persely található: Az egyik vésett geometrikus mintákkal díszített felirata: 2. kép. Az 1947-ben festett persely a templomban (DEIM Péter felvétele) „KÉSZITETE GERGEJ JÁNOS FOGADÓS EMLÉKÜL 1911 BE". 1947-ből. Másodikként egy Tárkány Já­nos készítette, fehér színű persely maradt meg, melyen zöld színű a felirat (..ADAKOZZANAK A HÍ­VEK EMLÉKEZVEN ARRA, HOGY .... SZERETI AZ IS­TEN / TÁRKÁNY JÁNOS AZ ÚRNAK 1947.ik ÉVÉ­BEN) (2. kép). Ennek piros a szegélyezése, a virágok pedig piros, sárga, zöld színekkel készültek. A har­madik, 2007. évi persely a mennyezet stílusában ké­szült kék alapszínnel. A vizsgált faluban egy idős férfi ezt mondta: „Úgy jött ki valahogy az ízlés, hogy a fehér alapon jobban látszik a kék és a zöld s a sár­ga. A kék alapon nem látszik úgy, nem olyan ki­adós." Mások a magyar nemzeti színekkel hozták összefüggésbe (fehér alapra főleg piros és zöld színnel festettek). Az alapszínekhez a Kriza János Néprajzi Társaság és a Néprajzi Múzeum fotótárainak erre a térségre vo­natkozó anyagát néztem át, ám ezen fényképek nagy része még fekete-fehér, így csak a főbb tendenciák ol­vashatók le róluk, a színek és az árnyalatok nem. Bú­torfestésjelenetet ábrázoló képeket 1962-1973 között KÓS Károly és SZABÓ Tamás Magyarvistán (KJNT _00666, KJNTJD0785, KJNT_00821-00823 és 00826, KJNT_07772) és Mérán (07400, 2 4 KJNT_07803 és 07804, illetve KJNTJ 1 221 2 5) készítettek. Ezek mind­egyike világos tónusú bútor, a legtöbbön a fehér és a sárga alapszín váltakozása adja a ritmust, a 07400 számú képen világoskék. A Néprajzi Múzeum diapozitív gyűjteményében GÖNYEY Sándor 1941-ben Nádasdarócon készített színes diái között szerepel egy tulipános láda(D570), amelynek oldala kék színű, előlapján azonban fehér és sárga alapú betétek látszódnak. A menyasszonyi 18. JANKÓ János 1993. 70-73. 19. MALONYAY Dezső 1907. 143-172. 20. BÓNIS Ferenc 1980. 177. 21. SZOJKA Emese 1998. 73-80. 22. KÓS Károly 1971. 12. 23. Hasonló láda Látható GÖNYEY Sándor felvételén egy vetett ágy mellett: Néprajzi Múzeum Fotótára F90488. 24. A leltári adat szerint a fotó Körösfó'n készült, de TÖTSZEGI Tekla beazonosítása alapján valójában mérai felvétel, és az iskolában festettek át a bútorokat a nyolcadikos lányok. 25. A leltári adatok e három kép esetében ellentmondóak voltak, itt is TÖTSZEGI Tekla pontosított: a felvételek Mérán készültek. 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom