Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

VASS ERIKA-BUZÁS MIKLÓS: Az Erdélyi épületegyüttes a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Telepítési koncepció, 2006 november)

9. kép. Lakóház Inaktelkén (VASS Erika felvétele, 2006.) Kalotaszeg Kalotaszeg az egyik legjobban kutatott tájegység a magyar néprajztudományban, melyre már a néprajzi kutatások kezdetén fölfigyeltek. HERRMANN Antal, a Néprajzi Társaság Titkára és az Ethnographia szerkesztője 1890-ben 20 évre bérbe vette Jegenyefürdőt, ami a pihenés, fürdőzés mellett a kutatáshoz is megfelelő bázist jelentett.

22 Ennek is köszönhető, hogy JANKÓ János 1892-ben Kalotaszegről jelentette meg az első magyar néprajzi monográfiát,

21 majd MALONYAY Dezső is részletesen bemutatta népi kultúráját.

24 2006 szeptemberében az alábbi kalotaszegi településeken jártunk: Almásnyíres, Bábony, Inaktelke, Kisfenes, Kiskökényes, Magyargyerőmonostor, Magyarléta, Magyarlóna, Méra, Nádasdaróc, Tordaszentlászló. Alkalmunk volt bepillantást nyerni a 19. század népi építészetének maradványába, illetve az azóta eltelt időszak nagyarányú változásába, melyről MIKLÓSI-SIKES Csaba nyújtott részletes képet.

23 JANKÓ János

26 és BÁTKY Zsigmond

27 is tüzetesen ismertették a 19. század végi kalotaszegi boronaház építését, ám mi nem ezt a típust szeretnénk bemutatni. Egyrészt hasonló méretű házakat máshová választottunk ki, másrészt azt a korszakot szeretnénk megjeleníteni, amikor a néprajzkutatók és különösen GYARMATHY Zsigáné hatására a háziipar jelentősége már megnőtt. Ehhez olyan tornácos, kétszintes házat választunk, ami az 1920-30-as évek világát jeleníti meg, amikor a deszkaoromzat már gazdagon faragott. Az alsó szinten műhely található, melybe jelenlegi terveink szerint a kályhacsempe-készítést tervezzük bemutatni. A kalotaszegi fazekasságról írt könyvében VEGH Olivér említi a magyargyerőmonostori DEBRECZENI János Palit (1860-1925), aki a földművelés mellett fazekaskodott is. Edényeket nem készített, csak kályhacsempét. Portékáját otthon adta el, de mégsem győzte munkával a megrendeléseket, mert azok UNDI Mariska, MALONYAY Dezső látogatásai után, valamint GYARMATHY Zsigáné buzdítására rohamosan felszaporodtak. Lehet, hogy GYARMATHYNÉ hatására kezdett el zöld mázat is használni, mert ennek Gyerőmonostoron előtte kevés hagyománya volt. A monostori csempék közül kettőt biztosan neki tulajdoníthatunk.

28 Ugyanakkor kályhacsempe-készítő más településeken is volt, így például az almási KOVÁCS József egészen 1952-ig működött.

29