Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
FÜGGELÉK
nál is már felhasználásra kerültek. A magyar falumúzeum elhelyezésére - telepítésére - vonatkozóan, az elmúlt évtizedek során számos elgondolás született. A század fordulóján a Városliget . a Lágymányos. majd a húszas években a Népliget , a Tabán, a Margitsziget felhasználása is felmerült. Az egyre inkább gazdasági kérdéssé vált problémák a későbbiekben már nem igen kedveztek a tudománypolitikailag változatlanul nagy jelentőségű elgondolás megvalósításának. Az ötvenes évek végén, elsősorban az idegenforgalmi szempontok érvényesülésével, a Hű vösvölgy , a Szépvölgy , a Zugliget . Virányos területeinek a felhasználására, igénybevételére is történtek kezdeményezésekí javaslatok. 1959-ben a Budapesti Fővárosi Tanács VB. VlII.Városrendezési és Építési Osztálya foglalkozott az elhelyezés kérdéseivel, majd meg<&Lzásából, a BUVÁTI készített egy tanulmánytervet, előtanulmányt. A tanulmányterv a magyar szabadtéri néprajzi múzeum elhelyezésére a Ill.ker. Óbuda Mocsáros dűlő, Péterhegy és Aranyhegy közötti változatos táj egyrészét jelölte ki. Ezzel egyidejűleg - a terület megfelelő felhasználására - az ujj a tervezett Filmgyár telepítésére, valamint az Állatkert elhelyezésére is figyelemmel voltak. A.z Aranyhegy és környéke közművelődési - múzeumi - felhasználását előnyösen egészítette ki még a továbbiakban a Budapesti Történeti Múzeum gondozásában álló Aquincumi polgárváros romterületének egyidejű rendezése és tervezett kapcsolata. Lényegében tehát arról a területről lett volna szó, amely végső soron, a Televízió uj székháza és üzemi telepe kialakítását, elhelyezését biztosítja. Ez a nagyvonalú s összeségében is jelentős városrendezési javaslat - időközben - alapvetően megváltozott. Nyilván ebből adódóan, s ennek alapján más területi javaslatok, s igények léptek fel, ill. kerültek előtérbe,' így többek között s újból, elsősorban, a Budai he gyvidék. ' a Petneházy rét 118 holdas területe. Az egyre változó és sorozatos javaslatok alapján Csepel sziget. majd Budapesttói távolabbi területek: Alcsut. Gödöllő . Tata Tihany egyes része, a megfelelő táji jellég&íterületei is szóba kerültek. Mint tanulságos példát emiithetem még meg a továbbiakban, Nagytétény karsztos köves határának az igénybevételére tett javasolatot is. Végül a Szentendre határában fekvő 78 hold nagyságú Pap-rét felhasználása vált az elhelyezés és a tervezési feladatok alapjául. A magyar falumúzeum elhelyezésére kijelölt terület Szent-
