Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál

század végén jelenik meg a takaréktűzhelyekkel együtt.

45 Felfigyelt arra a gyakorlatra is, hogy télen a szobai takaréktűzhelyen főznek, nyáron a konyhai padkán, nyílt tűzön történik ugyanez.* Egy sárközi szőlőbeii tanya szobájáról jegyzi meg CSALOGOV1TS József, hogy a régi "szemöskályha" helyén 1895 óta takaréktűzhely áll.'

7 A századfordulón kerülnek takaréktűzhelyek egy őesényi lakóházba, ahol a szobába a korábbi szemeskályha helyére, a konyhába pedig a kenyérsütő kemence mellé építik fel őket." Tanulságos egy pillantást vetnünk a szomszédos mezővárosra, Szekszárdra. Itt egy 1885-ben és egy 1901ben kelt hagyatéki leltár is említi a takaréktűzhelyet.

yi) A Duna-Tisza közén a takaréktűzhelyek korai előfordulása a mezővárosi lakáskultúrában figyelhető meg. SIMONYI Jenő 1882-ben megjelent beszámolójában a Kalocsa környéki házak konyháiról így ír: csak Pataj a kivétel; ott a legtöbb házban takaréktűzhelyt találunk." Tehát Dunapatajon az 1880-as évek elejére a takaréktűzhely használata már általános volt. ahogy azt egy kortárs szemlélő megállapította. Érdemes megvizsgálnunk, hogy ugyanez a tény hogyan tükröződik vissza mintegy fél évszázad távlatából az emberek tudatában. FÉL Edit gyűjtései alapján ezt írja: „Mintegy negyven éve, hogy a patajiak megismerkedtek a por/ieMel."

m A tanulmány 1937-ben jelent meg, ha ebből visszaszámolunk, akkor azt kapjuk, hogy az emlékezet 1895 körüli időkre teszi a takaréktűzhelyek megjelenését. Ez az eltérés nemcsak a pataji példánál figyelhető meg, gyakori, hogy a visszaemlékezők későbbre helyezik a takaréktüzhelyek elterjedését, mint ahogy azt a konkrét dokumentumok bizonyítják. Dunapatajon a takaréktűzhelyeket először a szobába, a kemence ajtó felőli oldalához építették, később került a tűzhely a konyhába, a tüzelőpadka valamelyik oldalára."" Hasonló adatokkal szolgált egy dunapataji zsellérház bontása is, de itt a konyhába csak egy primitív, nem teljesen zárt tűzhelyet építettek be.

1

"

2 A három város (Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd) építkezéséről írva NOVAK László a takaréktűzhelyek elterjedését a 19. század végére teszi."

|! Nagy számban maradtak fenn építészeti tervek az 1880-as évektől kezdődően. Ezeken a tervezők a lakóházak konyhájába a legtöbb esetben takaréktűzhelyet terveztek.

1

"

4 Az építészek nyilván a takaréktűzhelyek konyhai elhelyezését tartották helyesnek, a valóságban bizonyosan a szobákba is építettek ilyeneket, elsősorban a falusias jellegű külső városrészekben. Ezt a szobai takaréktűzhelyeket mutató fotómellékletek is bizonyítják."

15 Makón a berakott tűzhelynek két változatát ismerték: a régebbi a csikófejes változat volt, míg újabban az aszta/sparhetet építették. Ez utóbbiak az 1920-as években terjedtek el.

1

"" A szegedi konyhákról KOVÁCS János 1901-ben így ír: „inkább egy hátsó kis konylú

ban főznek ma már nagyobbára sparhéton"

wl A bácskai falvakban és városokban is használták a takaréktűzhelyeket. Topolyán a századfordulón terjednek el a rakott sparhel/ek, először a konyhába, majd a szobába építették fel őket. Ez utóbbi helyen a főzés kényelmesebb volt. mint a hideg kéményaljában.'"• Temerinben a századfordulótól számítható a takaréktűzhelyek népszerűsége. A rakott spórheteket itt a konyhában vagy a kiskonyhában állították lei.

1

"

1

' A Tápió menti falvak népi építkezését I. SÁNDOR Ildikó vizsgálta részletesen. Leírja, hogy a takaréktűzhely a századforduló környékén terjedt el az itteni falvakban."" Az első /??í?.s7/7ákat vagy sporhe/tekex a szobai kemencék mellé építették fel. A konyhákba csak 20-30 év múlva kerültek be a takaréktűzhelyek. A takaréktűzhelyek megjelenésével a szobák funkcionálisan lakókonyhákká alakultak át. A tiszta szobába nem építettek takaréktűzhelyt, csak a lakószobába. A kamin\rà\ ellátott meleg konyhák az 1920-as, 30-as években terjedtek el. Ezután télen is a konyhában főztek, a tűzhelyek füstjét a kaminba vezették."

1 Hasonló állapotokról számol be H. CSUKÁS Györgyi Bag község esetében is."

2 itt a falba rakott masinák a 19. század végén, a századforduló táján jelennek meg. Először a szobákban építik fel őket. Ahol mind a két szobában volt kemence, ott a hátsót bontották el és helyére takaréktűzhelyt raktak. Télen a szobában főztek a takaréktűzhelyen, nyáron a konyhában a szabadkémény alatti padkán. Egyszobás házban - és a századforduló táján ez volt az általános - a szobai kemence mellé építik a takaréktűzhelyet.

1

" A jómódú parasztok hamarosan a konyhába is állítottak egy takaréktűzhelyet, ezzel a nyílt tűzön főzés megszűnt a házban. Az első világháború után kezdték (több évtizedes késések is előfordultak) a falba rakott masinákat i'a.s7?7

£

7.s7/7ákkal vagy esikósparhe/tekkel felváltani. A hordozható tűzhelyeket nyáron a szobából a konyhába vitték. 1930-tól a zománcos asztali tűzhelyek jöttek divatba, a bagiak a csepeli gyárból vásárolták őket."

4 A század elején a szobai kemencéket sok helyen lebontották és helyettük vindófnh kemencét állítottak a konyhába. A vidófni mellé takaréktűzhely került.

1

" A matyó házzal kapcsolatban jegyzi fel GYÖRFFY István, hogy „30-40 év óta legalábbis télen a házban főznek a kemencéhez épített takaréktűzhelyen, a mas/'/Tán.""" Visszaszámolva, (a megjelenés éve 1929), a takaréktűzhely elterjedését az 1890-1900-as évek környékére tehetjük. KISS Lajos szerint Hódmezővásárhelyen az 1860-as, 70-es években már előfordult a takaréktűzhely, először falazott változata a rakottsparhet majd a hordozható esikósparhetf' Az 1880-as években a takaréktűzhelyek praktikus volta beszédtéma volt az emberek között. A kőművesek egy mázsa búzáért raktak fel egy tűzhelyet. A takaréktűzhelyek először a pitvarba, majd csakhamar a szobába kerültek a kemence mellé. Szegény helyen a kispadkát alakították át tűzhellyé: tetejére főzőlapot fektettek, elejére ajtót tettek.

1

" Nem tükrözik a takaréktűzhelyek ilyen korai elterjedését az inventáriumok, bár ezekkel kapcsolatban óvatosnak kell lennünk, hiszen legtöbbször csak az ingóságokat írják össze, a beépített tárgyak nem kerülnek feltüntetésre. Ebből adódóan a leltárakban rendszerint csak a hordozható takaréktűzhelyeket veszik jegyzékbe. Hagyatéki leltárak alapján vizs-