Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál
valamikor a 20-as és 30-as évtizedek fordulóján, és meglepően gazdag szerkezeti és méretbeli változatokban hoztak forgalomba. Később, a harmincas években a típushoz csatlakoztak még az „OMEGA", a „HEKLA", a „LUNA" asztaltűzhely-családokkal is. A gyár készített „H. F" (Hirsch és Frank rövidítése) jelzésű fekete asztaltűzhelyeket, valamint hagyományos öntöttvas hajótűzhelyeket is. Nevében szintén salgótarjáni illetőségű a Rimamurány-Salgótarjáni i asmü részvénytársaság, takaréktűzhelyre való főzőlapokat és alkatrészeket azonban a nyustyax (Gömör m.) öntödéjükben készítettek századunk elején. A zománcozott asztaltűzhelyek másik jelentősebb gyártója a Weiss Manfred Acél- és Fémművei R. t. volt, ahol a 30-as években a „GLÓBUSZ" tűzhelycsaládot készítették többféle változatban. Forgalmazták még ezeknek a tűzhelyeknek egyszerűbb fekete változatát, valamint tűzhelykereteket és főzőlapokat is. Tűzhelyalkatrészeket készítettek a váci illetőségű Bodenlosz József és Fiai vasöntöde és radiátorgyár műhelyeiben is. A fenti felsorolásból is kiderül, hogy az öntödéknek igen fontos szerepe volt a takaréktüzhelyek magyarországi elterjesztésében és a későbbiek folyamán a piac folyamatos ellátásában kész tűzhelyekkel, vagy csak alkatrészekkel. A parasztság körében is ott terjedtek el korán a takaréktűzhelyek (Észak-Magyarország, Felső-Tiszavidék, Erdély), ahol a környéken öntödék működtek. 2 "" A takaréktűzhelyek készítésében jelentős szerepe volt a vasipar másik ágának, a lakatosiparnak is. A korai adatok között tarthatjuk számon azt a hirdetést, amely a Vasárnapi Újság 1866. évi 40. számában jelent meg. Ebben Fábián Lajos pesti lakatosmester ajánlja „csinos és czélszerű modorban készített" takaréktűzhelyeit, valamint „úgy szinte a befalazandó tűzhelyekhez megkívántató mindennemű részeket". 2 " 1 Az adott időszakban nem csak kisiparosok, hanem gyárak is készítenek tűzhelyeket és alkatrészeket. A Kassán működő Clas Nándor csermelyvölgyi vasbádog- és lakatosáru gyára (azelőtt Halvax és társa) 1870-ben alapíttatott, és elsősorban takaréktűzhelyek és préselt tűzhelyajtók gyártására specializálódott. A gyár a múlt század végén 35 munkást foglalkoztatott, éves termelése 1500 takaréktűzhely, 10 000 sütőcső, 30 000 ajtó és 1500 légszeszlámpa volt. Termékeiket FelsőMagyarországon, Erdélyben és az Alföldön adták el. külföldre Galíciába és Romániába szállítottak. 2 " 2 Hasonló gyár volt az 1892-ben alapított első Magyar Lakatos- és Lemezárugyár R. t. Eger'm, ahol az 1935-ben megjelentetett 51. számú árjegyzékük szerint különböző nagyságú és típusú takaréktűzhelyeket, kemenceajtókat, tüzelőajtókat, sütőket és sütőajtókat, hamu- és tisztítóajtókat és más háztartási és kerti szerszámokat gyártottak. A veszprémi lakatosok közül személy szerint Kiss Istvánról tudjuk, hogy készített takaréktűzhelyeket, hiszen 1890ben az Ipartestület a szegényházhoz ingyenesen kiszolgáltatott vaságyak, takaréktűzhely és egyéb lakatos munkáiért honoráriumot fizetett. 2 " 2. Ezen a vidéken az 1920-as években Steiner Zsigmond tapolcai lakatosmester szabadalommal védett tűzhelyalkatrészeket készített mászókéményes konyhai kombinátok építéséhez. 2 " 4 Somogyszentmihályon a két világháború között Schmoltz ./íizse/géplakatos készített csikótűzhelyeket. 2 '" Budapesten Molnár Lajos tűzhelygyáros forgalmazott ízléses, csempével borított takaréktűzhelyeket. A század végéről EDVI ILLÉS Aladár említi a győri Szabó Samu lakatosmestert, aki tűzhelyeit szellemes füsttolókával látta el. Ugyanitt olvashatunk a budapesti Knuth Károlyról, aki takaréktűzhelyeit vízfűtéses csőrendszerrel kombinálta. 2 "" Ha a lakatosok és az öntödék működését összehasonlítjuk, azt figyelhetjük meg, hogy a hordozható asztaltűzhelyek és csikótűzhelyek gyártásában a lakatosok tevékenysége jelentősebb volt, hasonló figyelhető meg a különböző ajtók (kemence-, tűzhely-, hamus-, sütő-, kéményajtó stb.) területén is, itt is a lakatos munkák túlsúlya jellemző. Fordított a helyzet a tűzhelylapok és karikák, valamint a rostélyok és a keretek esetében. Rostélyt, karikákat, tűzhelylapokat csak az öntödék készítettek, ezt használták fel a lakatosok is. A tűzhelykeretet már a lakatosok is gyártották, de az öntött változatok nagyobb mennyiségben fordultak elő.
