Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál
azok füstösek vagy szabadkéménycsek - is felépítik a takaréktüzhelyeket, gyakran a kemence testébe helyezve őket, de kerülhettek a kemencétől függetlenül a konyha sarkába vagy az oldalpadkákra. Közös használatú konyha esetén két takaréktűzhelyet építenek, rendszerint szimmetrikusan, ilyenkor a konyha mindkét felén vagy a kemence mindegyik oldalában takaréktűzhely áll. Ezeken a területeken is megfigyelhető, hogy a szobába kerül először a takaréktűzhely, majd a konyhába. Ezzel együtt érvényesül a téli szobában főzés és a nyári konyhai főzés gyakorlata. A fentiek alól kivételt képeznek a Nyugat-Dunántúl lakóházai, ahova a takaréktűzhely egy fejlett mászókéményes tüzelőberendezés-együttessel jut el, így sem a szobába, sem a füstöskonyhába nem kerül be önállóan a takaréktűzhely, hanem egy új konyha tartozéka lesz. Ez a meleg konyha téli-nyári főzésre alkalmas, ezért a szobákba csak a fűtést szolgáló kályhákat állítanak. Máshogyan alakult a lakóház használata a Balaton-felvidéki és a kisalföldi mászókéményes konyhák esetében, itt azért a szobákba is építettek takaréktűzhelyet. 1 "" Észak-Magyarországon és Erdélyben a takaréktűzhely a szobába, a belülfűtős kemence, illetve a kandalló mellé kerül, így a szoba funkcionális rendjén (a főzés is itt történik) nem változtat. Később mikor a hagyományos tüzelőberendezés kikerül a szobából, a takaréktűzhely önálló tüzelőberendezésként marad a szobában. Az átalakításokkal ezeken a vidékeken is kialakul a konyha, amelynek a takaréktűzhely is tartozéka lesz. A kandalló vándorlását (konyha, sütőház) a mellé épített fűtő is követi. A takaréktűzhelyek gyártói, értékesítői és építői A takaréktűzhelyek magyarországi elterjedésének tárgyalásakor már rámutattunk az öntödék szerepére a korai időszakokból. A 19. század közepéig csak a következő öntödékből vannak adataink a takaréktűzhelyek, illetve tűzhelyalkatrészek gyártásáról: Temesi Bánság területéről a bogsám és a szerepét átvevő ruszkabányai öntödéből, Észak-Magyarországból a rhonid, a borosznoki, a der/701, a kassai és a munkáes-frigyes fa lva\ öntödékből. Ez utóbbiról azt is tudjuk, hogy ebben az időben különösen a debreceni vásárokon találnak jó vevőkörre áruikkal.'""Ha nincs is konkrét adatunk minden öntöde esetében, mégis feltételezhetjük, hogy az összes vasmű foglalkozott takaréktűzhelyek gyártásával.'"" A 19. század második feléből, a századforduló környékéről már képes árjegyzékek is rendelkezésünkre állnak. Az 1845-ben alapított Heinzelmann-féle Vasgyár Bányatársulat-Hisnyó víz ( Gömör m.) 1900 körül megjelentetett (XXIV. kiadás) katalógusa szerint a gyár 14 féle öntöttvas takaréktűzhelyet kínált értékesítésre. Ebből 13 típus a hajótűzhelyek családjába tartozik, 1 db pedig csikótűzhely. A fő profiljába a kályhagyártást állító Ka/áni Bánya- és Kohó-Részvény-Társaság 1911-ben kiadott katalógusában kályhák, takaréktűzhelyek, hajótűzhelyek és kályhaszerek gazdag 15. kép. Zománcozott asztaltűzhely a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő R. t. 1935-ös gyártmánykatalógusából választékát kínálja megvételre. A takaréktűzhelyek között, öntött elemekből készült asztaltűzhelyek és csikótűzhelyek is találhatók. A 133. lapon erdélyi parasztkályhák megnevezés alatt vasból készült fűtők láthatók. Több árjegyzékét ismerjük a Sárkány J. Károly örökösei és társai Csetneki „Concordia" vasgyár-bánya társulatiak. Az egyiken „asztalkonyhák" cinevezéssel 14 féle hajótűzhelyet mutatnak be, míg a másik árjegyzék tűzhelyalkatrészeket: öntöttvas ajtókat, kereteket, főzőlapokat és karikákat kínál igen gazdag méretválasztékban megvételre. Kereskedelmi öntvényeket, kályhákat és tűzhelyeket gyártott a Dolha-Rókamezői Vasgyár és ásókapa hámor (Melchner testvérek), ahogy ezt egy évszám nélküli képes árjegyzékükből megtudjuk. Kramer ./. Szinóbányai vasgyáráx\-dk képes árjegyzéke 1895-ben készült, benne hajótűzhelyek és tűzhelyalkatrészek gazdag választéka látható. A zománcozott takaréktűzhelyek leggazdagabb választékát a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. gyártotta. A gépgyár Budapesten, míg a vasáru- és kályhagyár Salgótarjánban működött. Első asztaltűzhelyük az ,,ALFA márkanevű, törvényesen védett termék volt, melyet „hosszú évek kísérletezésének és tapasztalatainak" az eredményeként fejlesztettek ki 16. cép. Hirdetés a Vasárnapi Újság 1866. évi 40. számában
