Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
BALASSA M. IVÁN: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése
0 I im Q O O Q 29. kép. Az Égerszög, Kossuth u. 1. sz., 1859-ben épült lakóház, szobájában a kandalló és a cserépkályha helye. VAS Tibor-MÉSZÁROS Kati felmérése (1979) nyomán 30. kép. Egy cselédház tervének részlete a 19. század elejéről Sátoraljaújhely. A szobákban kívülről fűthető zárt tüzelő, mellette feltehetően kandalló. Országos Levéltár Múzeumi Gyűjtemény Miskolcon 1788-ban az egyik - egyébként „néhai nemes Palotsis János özvegye Kabai Erzsébet Szirma utcán lévő" - háznál „A kemencze kandallóval együtt" került felbecslésre, majd a „pitvarban lévő katlan". Az is figyelemreméltó, hogy „Nyolc pár és fél szarufa kakas ülőjével együtt 3 fr. 24 xr."-ra értékelődött, az említett kemence és kandalló viszont 4 fr. 30 xr.-ra! 256 A pitvarban lévő katlan valószínűsíti, hogy a kemence szája ide nyílt, s ha ez igaz, akkor az említett kandalló nem lehetett a kemence füstelvezetője. BODGÁL Ferenc Miskolcról további épületek becsüjét közölte, közülük az egyikben 1789- ben „. . . Kéményét es az házban lévő Boglya Kemenczéjét kandallójával együt . . .", egy továbbiban 1790- ben egy kályhával, kandallóval"-t vettek számba. Az utóbbi esetekben a becsértéket egyben adták meg, a tulajdonos vagyoni és társadalmi helyzetéről sem értesülünk. 257 Az utóbbi adatoknál egyaránt adott az a lehetőség, hogy az említett kandalló a belülfűtős kemence (kályha?) füstelvezetője, de az is, hogy önálló tüzelőberendezés. A Felföld eddig említett vidékein a gyakran pontos megnevezésük nélkül felbukkanó kandallószerű szerkezetek talán segítenek értelmezni az eddig nem teljesen világos képet. Kisgyőrben FÖLDES László két kandallóra is bukkant, mint jeleztem, megnevezésük bizonytalan. 258 Ugyanitt, érdekes módon, a belső füstelvezetéses kemencét sípos búbos kemencének nevezték, annak ellenére, hogy a közölt rajzon a kemence teste egyértelműen szögletes. 2:19 Égerszögön egy épület felmérésén ismerhető fel a kandalló, mely a kemence és a szobaajtó között helyezkedik el, neve azonban ismeretlen. 260 Mádon egy 19. század első felében épült zsellérház 261 bontásakor sikerült olyan nyomokra lelni, mely alapján egy, az alsó szintjén téglaboltozatos, felül táblás kályhából álló, kívülről fűthető szobai tüzelőberendezés mellett a szobaajtó felőli falon lévő kandallószerűséget lehetett rekonstruálni. 262 Egyébként ezzel nagymértékben egyező megoldás ismerhető fel egy sátoraljaújhelyi cselédház tervén a 19. század elejéről. 263 Az adatok, ha nem is teljes világossággal, de arra vallanak, hogy a Felföld keleti felében a kandalló nem a szó köznyelvi értelmében vett, önálló tüzelőberendezés, hanem többnyire a zárt (esetenként belső füstelvezetővel rendelkező) tüzelők, a kemencék és a helyiség bejárata közötti falban, vagy a fal előtt lévő, bizonyára valamiféle kiegészítő funkcióval rendelkező szerkezetek. A hasonló tüzelőberendezés Hevesben kandi, kangyi néven ismert. 264 Sírokon a főző- és világító alkalmatosság lábakra állított változatával is találkozott BAKÓ Ferenc. 265 Úgy véli, hogy ezek, az elsősorban világításra szolgáló fülkék a belső füstelvezetéses kemencék pitvarba történt kifordításával hozhatók kapcsolatba. Ezzel ugyanis a lakótér belső világításának korábbi lehetősége megszűnt, és ezt vette át a kandi, kangyi., 266 Nógrádban sem ismeretlenek az ilyen, a kemence környékén előforduló falifülkék. Szokolyán kuklicnak 267 nevezték, de a terminus kutric alakváltozatáról is tudunk. 268 Valószínű, hogy a Börzsöny hegység falvaiban előforduló, ma már csak tárolásra szolgáló vakablakok, vaklikak, és a velük összefüggő világítólukak, tüzelőlukak is ide kapcsolhatók. 269 Ipolyságon (Sahy) kupec, 27 " Szécsényben kuczkó, Persén (Prsa) kosko néven fordulnak elő, az utóbbi esetben azt is tudjuk, hogy felette egy csőszerű kis alkalmatosság volt, mely a padláson a "kéménybe" torkollt. 271 Márianosztrán egy tüzelőberendezésről készített fényképen a kemence és a szobaajtó között nagy valószínűséggel egy, a falba mélyített kandalló ismerhető fel. 272 A magyar nyelvterülettől északra is ismertek ezek, az elsősorban világításra szolgáló berendezések. Figyelemreméltó, hogy a Vihorlát vidékén lévő Tarnón (Trnave pri Laborci) a belső füstelvezetésű kemence testének ajtó felőli részét-ahol a közölt rajzon semmiféle tüzelő, füstelvezető sem látszik - kandalovniknak nevezik. 273 Ez esetben minden bizonnyal egy korábbi, a kemence és a szobaajtó közötti kandalló emléke őrződött meg. A világítókandallónak egy, az eddigiektől eltérő változatát ismerjük Árvából, Liptó megye déli feléből, a Felső-Garam mentéről, Gömörből. 274 Az általában kozubnak nevezett szerkezet a kemence első, azaz a szájfelőli és az ajtó felé eső oldal sarkán áll. Függgőleges füstelvezetőjük van, ez készülhet tapasztott deszkából, fonva, de akár cserépből is. 275 SVECOVÁ, Sona szerint a kozub a krbbel együtt három különböző jelentésben ismert Szlovákia délnyugati felében. így nevezik a kemence feletti füstelvezetőt, az itt tárgyalt világítókandalló füstelvezetőjét, végezetül pedig magát a kandallót,
