Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Közlemények - BODNÁR ZSUZSANNA: A tirpákok lakáskultúrájának és életmódjának rekonstrukciója a Sóstói Múzeumfaluban

A födémszerkezet gerendás, mestergerendás, a födém a gerendákra fektetett, alulról tapasztott nádból készült. A tetőszerkezet szarufás-torokgerendás szerkezetű. Az udvari homlokzatok tapasztottak és fehérre meszeltek, az ablakok körül fehér színű keretezés, a fal rózsaszín. Alul 50 cm-es barna lábazati festéssel. A tirpák lakóház az alföldi háztípushoz tartozik. Az e típusra jellemző hagyományos tüzelőberendezés a konyhából fűtött búbos kemence, melynek füstje a pitvar mögötti füstházból a szabad kéményen át távozik. A hátsó házban vályogból rakott berakott spór található. A tirpák tanya szinte mindenütt három részre tagolódik. Az első rész az előudvar (nagy udvar), melyen a lakóházon kívül találjuk az istállót, a többféle színt, sertésólat, tengerikast. A ház körüli virágoskertet, szőlőlugast és néhány fát (eperfa) az előudvarból kerítik le. Ugyancsak az előudvarból szakítják ki a takarmányos kertet. A második udvarrész a szérűskert (holónya), a századfordulóig itt nyomtattak, csépeltek. Ide került a hodály, magtár, pelyvás, törekes. A szérűskert mögött volt a gyümölcsöskert, amelyben gabonás-, krumplis-, répásvermet ástak. 3. A lakóház berendezésének rekonstrukciója A tirpák lakóház berendezésénél az alapvető szempont az volt, hogy a rendelkezésünkre álló anyagból a lehető leghitelesebb képet adjuk az egykori valóságról. Ennek megvalósításában a mozgatható elemeknek a berendezési tárgyak együttesének, elrendezésük mikéntjének rendkívül nagy szerepe van.

7 Az egyes helyiségek berendezésének szerves egészet kell alkotniuk, az őket magukba foglaló építményekkel. Korántsem elegendő, ha a belső egyes darabjai önmagukban hitelesek és helyiek; az együttesbe bekerülő minden tárgynak társadalmilag és gazdaságilag megfelelőnek, időben is összeillőnek kell lennie egymással és a befogadó épülettel.

8 A rekonstrukciót nehezítette, hogy a berendezendő épület eredeti lakásképét személyesen nem ismertem, hiszen amikor az épületet megvettük, már akkor is csak egy sifon, két ágyvég és néhány kisebb használati tárgy volt a házban. Adatokkal szolgáltak a lakóház berendezéséhez a ház volt tulajdonosai, rokonok, akik ebben a házban születtek, éltek. A tőlük, illetve a környező bokrokban történt gyűjtéseim során nyert információk alapján sikerült rekonstruálni a tirpák lakásberendezést. A gyűjtött tárgyi anyag nagy része az Antal-bokorból való; a 21 ezer forintért vásárolt kollekció 107 tárgyból áll. Jelentős textilanyag került be a Benkő- és a Bundásbokorból is. Egyéb tárgyi anyag pedig a Werbőczi, Kazár-bokorból és Púposhalomról. A berendezéshez felhasználtuk még a már korábban a múzeumfaluba begyűjtött tirpák anyagot is. A tirpák lakóház egy középparaszti szinten élő, földműveléssel és állattartással foglalkozó gazdaság és háztartás eszközeit, bútorait mutatja be a századforduló körüli időszakból, nyári évszaknak megfelelően. Tovább pontosítva: a ház az eladó leány vasárnap délelőtti templomba indulásának idejét mutatja be. A tirpák ház soros elrendezésű; alaprajzi tagolódása szerint az utca felől esik az elsőház (nagyház), majd a szabad kémény által két részre tagolt konyha következik, ennek első része a pitar, hátsó része a „füstház", vagy kéményalja. Ebből nyílik a hátsóház (kisház), majd sorban egymás után a tornácról nyíló ajtókkal a kamra, az istálló és a szín. A gazdasági épületek egy fedél alá épültek a lakóházzal. Az utca felőli nagyház ebben az esetben tisztaszoba, a kisház pedig a mindennapi élet színtere. A berendezett házban egyetlen család életét rekonstruáltuk, hiszen midőn a tanyai gazda, ha férjhez adta leányait, megházasította fiait, átadta vagyonát gyermekeinek, és beköltözött a városban álló házába.

9 (Az I. világháborúig elszegényedés.) A fentiekből következik, hogy így a tisztaszobát ritkán, ünnepélyes alkalmakkor használták. Kialakulásában nem a célszerűség, hanem inkább a jómód fejeződik ki. A nagyházba került a szebbik bútor, míg a régit a kisházba tették, így a két szoba bútorzata között generációs fáziseltolódás alakult ki. A tirpák lakóházban - a nyírségihez hasonlóan - a párhuzamos elrendezés vált általánossá. Funkcionálisan két elkülönülő részre oszlik a szoba: a bejárattal szemben, az utcai főfalhoz került a 3-^1 fiókos kasznyi (kultikus tér), rajta megbecsült tárgyak, tányérok, poharak, csuprok, a biblia és a rézveretes Tranoszciusz (evangélikus énekeskönyv), fölötte faragott tükör. A fiókokban női-férfi ingeket, lepedőket, szoknyákat tároltak. i-o o a 1- ágy 2- asital Vasak 4 V rUláiü 10- TÍMI lőoa CL. — fl DT il O-J > sifon 5- kassnyi 6- tulipános láda 7- katonaláda 8- ssakrény 11- karoalóoa 12- dikó IV gabonás 14- aks 15- taliga 16- ssakér 1. kép. Lakóház alaprajza és berendezési terve