Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - SABJÁN TIBOR: Cserépkályhák bontási tapasztalatai

JEGYZETEK 1. A kályhát Zentai Tünde vásárolta 1976-ban. Gyarapodási száma: 115/76. A bontást Sabján Tibor és Somogyi Sándor restaurátor végezte 1978. május 16-án. A műszaki dokumentálást Sabján Tibor, a fényképeket Zentai Tünde készítette. (SZNM FF 32 439-32 465) A kályha tulajdonosa Szűcs Lídia volt. A kályha főbb méretei: magasság 171 cm, szélesség 84 cm, mélység 85 cm. 2. A kályhát Bíró Friderika vásárolta 1982-ben. Gyarapodási száma: 67/82. A bontásra 1983. szeptember 20-án került sor. A dokumentációt és a fényképeket Sabján Tibor készítette. (SZNM FF 33 546-39 579, DIA 12 655-12 675) A kályha tulajdonosa Antal Józsefné (sz: 1909), aki egyben adatközlőnk is volt. A kályha főbb méretei: magasság 193,5 cm, szélesség 81.5 cm, mélység 87 cm. 3. A kályhát Balázs György vásárolta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum borászati kiállításához. A bontásra 1985. június 28-án került sor. A kályhát Balázs György és Sabján Tibor bontották, a dokumentálást Sabján Tibor végezte. A kályha tulajdonosa Tóth János volt, adatközlő Csepeli György (sz: 1902), aki a Tóth családhoz tartozott. A kályha fő méretei: magasság 193 cm, legnagyobb átmérő 75 cm. 4. A kályhát Bíró Friderika vásárolta 1983-ban. Gyarapodási száma: 40/83. A bontásra 1983. szeptember 20-án került sor. A dokumentációt és a fényképeket Sabján Tibor készítette. (SZNM FF 39 523-39 545, DIA 12 639-12 654) A kályha tulajdonosa Balogh Bálintné és Bazsika Lajos (sz. 1899), akik egyben adatközlőink is voltak. A kályha főbb méretei: magasság 181 cm, szélesség 79 cm, mélység 86 cm. 5. Az épületről Bálint János építész készített felmérési és újraépítési dokumentációt. 6. JEKELFALUSSY József 1885. I. 7. A kályhát Kecskés Péter vásárolta 1987-ben. 8. A kályhát Zentai Tünde vásárolta 1982-ben. Gyarapodási száma: 73/82. A bontásra 1984. november 8-án került sor. A dokumentációt és a fényképeket Sabján Tibor készítette. (SZNM FF 41 7(KM1 705, DIA 8845-8846) A lakóházról Viszlai József és Torday Krisztina készített részletes felmérési dokumentációt 1983-ban. A kályha tulajdonosa Szekeres Jánosné volt, de korábban a Nagy család tulajdonát képezte. A kályha főbb méretei: magasság 175 cm, szélesség 48 cm, mélység 65 cm. 9. JEKELFALUSSY József 1885. I. 360. 10. Itt - és más általános megállapításoknál is - a saját kutatási eredményeinkre támaszkodunk. Ennek korábbi összegzése: SABJÁN Tibor 1985. 11. A kályhát Kecskés Péter vásárolta 1978-ban. Leltári száma: 81.10.1.1-27. A bontásra 1978. október 5-én került sor. A munkát - és egyben a dokumentálást is - Suppan Gábor és Sabján Tibor építészek végezték. A helyszíni felvételeket Suppan Gábor készítette. A kályha tulajdonosa Kovács Tamás volt. A kályháról Kecskés Péter adott rövid ismertetést: Ház és Ember 2 (1984) 217-220. A kályha fő méretei: magasság 212 cm, szélesség 67,5 cm, mélység 89,5 cm. 12. JEKELFALUSSY József 1885. I. 360. 13. A kályhára vonatkozó információkat Kücsán József bocsátotta rendelkezésünkre. Segítségét ezúton is köszönjük. 14. A tűzhelyet Bíró Ibolya vásárolta 1985-ben. Gyarapodási száma: 16/85. A bontásra 1986. április 28-án került sor. A munkát Balogh József kályhásmester, a dokumentálást Sabján Tibor végezte. A lakóházról Gerzsenyi Albert egyetemi hallgató készített dokumentációt 1976-ban. 1983-ban Suppan Gábor a tűzhelyről részletes felmérést készített. A tűzhely fő méretei: magasság 165 cm, szélesség 65 cm, mélység 126 cm. 15. A kályha néhány évvel korábban lebontásra került. A tanulmányban szereplő rajzok Sabján Tibor munkái. A fényképeket Gáspár Mihály (41-42. kép), Sabján Tibor és Zentai Tünde (3,5. kép) készítette. IRODALOM JEKELFALUSSY József SABJÁN Tibor 1885. Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím- 1985. Népi cserépkályhák Magyarországon. (Egyetemi és lakjegyzéke. I. Budapest. szakdolgozat, kézirat) Tibor Sabján ERFAHRUNGEN BEIN Von den im Ungarische Freilichtmuseum (Szentendre) stattfindenden Gebäudeabbrucharbeiten hat der Verfasser dieser Studie den Themenkreis der Kachelöfen hervor. Durch die detaillierte Darstellung des Abbruches einzelner Kachelöfen werden wir zunächst mit der Bautechnologie und der konkreten Gegenstandgeschichte bekannt, aber wir können auch die kleineren, grösseren Kunstgriffe eines, heute bereits vergessenen Handwerkes rekonstruieren. Aufgrund der angeführten Beispiele können wir wichtige BeABBRUCH KACHELÖFEN obachtungen hinsichlich der Konstruktion und Heizungsweise unserer bäuerlichen Öfen machen. Unsere Angaben besiehen sich auf die Zeitspanne im Mitte des 19. Jahrhunderts bis Anfang des 20. Jahrhunderts; unsere Erfahrungen können wir jedoch zeitlich noch weiter zurück prognostizieren. Eine gemeinsame Eigenschaft der Öfen war, dass sie von ausser zu heizen waren. Diese Praxis kennzeichnete vom späten Mittelalter bis zum Beginn des 20. Jahrhunderts unsere bäuerlichen Öfen ebenso der ungesonderte Innenteil mit einem einzigen Luft-