Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)
Közlemények - GRÁFIK IMRE: A makói paraszt-polgár ház
torainak sorát; a falon a confirmatio emléklapja, a vőlegényi czimer és menyasszonyi koszorú keretben, üveg alatt; képek közül Kossuth Lajos, az első felelős minisztérium, az aradi vértanúk; valami helyi vagy fővárosi hírlap; a régi cserép tányérok, kancsók helyett porczellán kávés csészék, festett üveg poharak, kancsók, makartcsokor: íme ezeket látni a szobában." 1 4 (8. kép). A lakóház berendezésével, a benne egykor zajlott életmóddal ill. életformával kapcsolatban az alábbi családtörténeti adatokat kell figyelembe venni. Az építtető Szálai József (1823—1891) hat családos (három fiú, három lány), református paraszt ember volt. Földtulajdonának nagysága levéltári adatok hiányában nem határozható meg pontosan. Szálai János — az építtető egyik fia — 1862-ben született, mint arra már utaltunk feltételezhetően a ház építésének évében. 1887 decemberében kötött házasságot Makón Mónus Julianna hódmezővásárhelyi lakossal. Ő örökölte a Kossuth u. 46. sz. lakóházat, továbbá egy tanyát. Az örökölt Szálai tanya a várostól 10 km-nyire Igáson volt, kiterjedése 16 hold. Ha nem is közvetlenül a Szálai család üzemszervezetébe illeszkedően, de feltétlenül számításba kell vennünk a család gazdasági ereje szempontjából a házasság révén, Hódmezővásárhely határában fekvő Mónus tanyát is. E tanya a csomórkányi út mentén az igási tanyától 17 km-nyire helyezkedett el, 18 kis hold földdel. Szálai Jánosnak egy fia és egy lánya született. Fia az I. világháborúban meghalt, lánya Fazekas Józsefhez ment férjhez 1917-ben. A jelenlegi tulajdonos Fazekas József lánya. A felvázolt családtörténeti idősorból az 1880-as éveket tekinthetjük legmegbízhatóbban adatolhatónak és e korszak életvitelének megfelelő berendezést indokolt rekonstruálni. Szükségesnek érezzük megjegyezni, hogy termelésigazdasági orientációját tekintve a gazdaság olyan összetett paraszti üzemnek tekinthető, melyben a gabonatermelés nagyobb súlyt kapott, továbbá saját szükségleteit meghaladó mennyiségű hagymatermesztéssel is foglalkozott. Ilyenformán lehetőség nyílik arra is, hogy Makó speciális monokultúrájának is megadjuk a bemutatási lehetőségét. A lakóház egyes helyiségeinek használatával kapcsolatos berendezési elvek: 1. kis szoba: időszakos tartózkodás helyéül szolgál, ennek megfelelően használt, rangját vesztett hiányos bútorzat (ágy, asztal, szék); 2. utcai szoba: itt kell bemutatni a gazdagodó paraszti réteg polgárias berendezési törekvéseit. Fényezett bútorok; szekrény, asztal, ágy, fiókos sublot, hajlított támlájú székek stb. Az elrendezésben még hagyományos, ún. párhuzamos rend; 3. előszoba-konyha: a helyiség konyha funkciója már megszűnt, de polgári előszobaként még nincs teljesen berendezve. Bútorzata mintegy az átmeneti állapotot jelezve kevés, fő helyén helyi asztalos készítette tálaló szekrény; 4. belső szoba berendezése egyértelműen jelzi, hogy valójában e helyiség az élet központi tere, a tulajdonképpeni lakószoba. Dominál a festett, helyi stílusú parasztbútor az elrendezés ún. sarkos, de hiányos (9-12. kép). A kemence felett itt kap helyet a hagymaszárító rács; 5. konyha: a lakóház funkcionális átrendeződése következtében e helyiség az igazi konyha. Berendezésének ezt kell tükröznie; polcos-fiókos konyhai szekrény, asztal, vizes polc, lécvázas támlásszék, kisszék stb. 6. kamra: a helyiség egyaránt szolgál élelmiszerek, húsfélék, zöldségfélék és bor tárolására; 7. padlás: elhasznált berendezési munkaeszközök és termény (főleg kukorica) tárolására ill. elhelyezésére szolgál; 8. tornác: az ideiglenes tartózkodás helye, e célból néhány elhasznált űlőeszköz (pad, lóca, esetleg kanapé) elhelyezése jöhet számba. A gazdasági épületek elhelyezésénél és berendezésénél nem lehet teljességre törekedni. Tudatosítandó az a tény, hogy a városi telekhez ill. lakóházhoz tanya is tartozik, s a gazdálkodás fontosabb eszközei (főként a földműveléshez tartozók) ott nyertek elhelyezést. Itt elsősorban a kertgazdálkodás, jelesen a hagymatermesztés eszközkészlete mutatandó be, továbbá a szemes termények hagyományos tárolására szolgáló objektumok. Függelék 1. Néprajzi tárgy gyűjtő tábor Makón 1975 tavaszán a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium illetékes vezetői megállapodtak egy tárgygyűjtő tábor létrehozásában. A tábor célja kettős volt. Egyrészt beleilleszkedett a gimnázium nyári szervezett programjába, másrészt kapcsolódott az SZNM alföldi tájegységének berendezési tárgygyűjtéséhez. A tárgygyűjtő tábor helyének megválasztásában több körülmény is közrejátszott. A kettős célkitűzésből következően csak olyan terület ill. település jöhetett számításba ahol a budapesti középiskolás tanulók történeti, társadalmi-gazdasági és szociális vonatkozású ismereteiket megfelelő módon bővíthették, továbbá ahonnan az SZNM áttelepíteni kíván épületet. Mindezeken túl a tábor lebonyolításának egyéb követelményeit (25 fő elszállásolása és étkeztetése) is biztosítani tudó település jöhetett csak számításba. A fenti követelményeknek Makó (Csongrád megye) városa felelt meg egyértelműen. A hely kiválasztása után megkezdődött a tábor előkészítése. Az előkészítés folyamata két részből állt. A felkészülés első felében Budapesten ill. Szentendrén kaptak a diákok tágabb információkat. 1. Előadás a mezővárosi építkezésről, konkréten az áttelepítésre kiválasztott Makó, Kossuth u. 46. sz. lakóházról, telkéről, gazdasági építményeiről, valamint a berendezés kérdéseiről, tervekről és lehetőségekről. A fényképekkel és rajzokkal illusztrált előadáson a tábor résztvevői megkapták K. CSILLÉRY KLÁRA: Szobabelsők és MORVAY JUDIT-KRESZ MÁRIA: Táplálkozás, konyha, kamra, cserépedények című kérdőív és gyűjtési útmutató füzeteit. Ez alkalommal kaptak a diákok gyakorlati tanácsokat a gyűjtési munkához, valamint a felmerülő kérdésekre választ. 2. A táborra jelentkezett tanulók megtekintették a Néprajzi Múzeum Magyar parasztbútorok című kiállítását. A kiállításon részletes magyarázatot kaptak a látottakról, bútortípusokról, bútorstílusokról, a bútorok használatáról és elterjedési kérdésekről! Ez alkalommal külön kitértünk a terepen várható anyagra.
