Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Baróti Dezső: Radnóti Miklós és a proletárköltészet

BARÔTI DEZSŐ RADNÓTI MIKLÓS ÉS A PROLETÁRKÖLTÉSZET Radnóti eszmevilágának és érzelmeinek történetét még mindig nehezen tudjuk lépésről lépésre nyomon követni. Különösen a kamaszévek és a kora ifjúság forrongásai ismeretlenek előttünk. Felesége úgy emlékszik rá, hogy amikor megismerte, azaz már tizenhat éves diák korában kommunistának vallotta magát.

1 Azoknak az életrajzi vázlatoknak jó részében,

2 amelyeket itt-ott olvashatunk róla, mégis inkább azt ismételgetik, hogy a nagy munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező csehszlovákiai textilipari városban, Reichenbergben (mai nevén Liberec) kezdődött el az a folyamat, amit maga Radnóti a Kőhalmi Béla szerkesztésében 1937-ben megjelent Könyvek könyve című kötet számára írt vallomásában a következőképp fogalmazott meg: „Világképem kialakulására nagy hatással volt Marx műve." Arról azonban sehol sem szól, hogy hol és mikor kezdődött el ez a nagy hatás. Annyi mindenesetre kétségtelen, hogy nem Reichenbergben hallott először a marxizmusról, vagy akár a kommunizmusról. Azért sem kellett odautaznia, hogy rokonszenvet érezzen iránta. Apja 1919-ben vöröskatona volt, nevelőanyjáról pedig közeli rokonai azt mondták el, hogy már „gyermekkorától kezdve táplálta nevelt fia szociális érzéseit s hogy a proletárdiktatúra idején,örömtől ragyogva, megváltást várva erősen dolgozott, házbizalmi tisztséget vállalt és sok politikai tárgyú könyvet olvasott.. ."* Mégis minden jel arra mutat, hogy Radnóti kommunista rokonszenve különösen kezdetben főképp emocionális természetű volt, s egyideig aligha kísérte mélyebb elméleti érdeklődés. A marxizmus klasszikusainak az irodalomra és a művészetre vonatkozó tanításait a húszas évek végén még különben is legfeljebb néhány utalásból ismerhette, hiszen ezek a szövegek sokáig még a kommunista írók körében sem forogtak közkézen. 1928 táján a kommunista világnézetű irodalom elméleti alapjai meglehetősen kidolgozatlanok voltak, a nemzetközi kommunista irodalom 1 A kérdésről élő < ban folytattunk eszmecserét vele. Ezt az alkalmat használom fel arra is, hogy hálás köszönetet mondjak neki, a tanulmányom első megfogalmazásához fűzött értékes megjegyzéseiért és néhány eddig kiadatlan szöveg közlésének megengedéséért. * Radnóti Miklós életrajza még megiratlan. A legtöbb,í.bennünket most érdeklő utalás az alábbi művekben található: Radnóti Miklós válogatott művei. Sajtó alá rendezte és bevezette Tolnai Oábor. Bp., 1962. Magyar Klasszikusok. Bőséges jegyzetanyaggal és bibliográfiai utalásokkal kiegészítve ugyancsak T«lnai Oábor Tanulmányok c. kötetében. Bp., 1970. 269-319. és 412-418. - Radnóti Miklós. Bp., 1959. Szerkesztette: Baróti Dezső. A bevezető tanulmányt Ortutay Gyula írta. » KŐHALMI BÉLA: AZ új könyvek könyve. Bp., 1937. Újabban: A könyv és az ember címmel. - RADNÓTI MIKLÓS: Próza. Az írásokat összegyűjtötte, a szövegeket gondozta és a jegyzeteket írta Réz Pál. Bp. 1971. 119-122. * Radnóti egyik rokonának, Boda Oyulánénak emlékezéséből. (Kézírat, e sorok írójának birtokában.)