Cséve Anna (szerk.): A forradalom után. Vereség vagy győzelem? - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. (Budapest, 2001)
Porkoláb Tibor: „Üldözöttje a hatalomnak” Egy fejezet a Jókai-regényből
Porkoláb Tibor „Üldözöttje a hatalomnak” Egy fejezet a Jókai-regényből Szembetűnő olvasói tapasztalat, hogy a „nagy emberek” (így az illusztris írók) élet- történetét elbeszélő (ön)életrajzok többnyire hagiogralíkus műfaji sémákhoz igazodnak. Petőfi Sándor élettörténete például hagyományosan hősi eposzként1 kínálkozik fel olvasójának. Már a Petőfi-kultusz első szertartásmestereként fellépő Jókai Mór kinyilvánítja, hogy „Petőfinek, mint embernek az életrajza nem lehet más, mint Petőfinek a költőnek megdicsőitése’V Nagyon valószínű, hogy Arany János (meglehetősen eseménytelen) életének rendkívüli epikaként1 2 3 való felmutatása és József Attila élettörténetének szakrális mintát követő, melodramatikus narratívaként való megformálása is erre a - normává emelt - elvárásra vezethető vissza.4 A minden magyar író élete egész regény-frázis5 sem csupán a karakterképző térségi sajátosságokra utal, hanem arra is felhívja a figyelmet, hogy a (jelentős) íróként való elismertetés, az (imaginárius) irodalmi panteonba való bebocsáttatás elválaszthatatlan az életrajz kultikus célzatú konfigurálásától. Az életrajzot fikcionalizáló, illetve a fikciót a biográfia rangjára emelő (azaz önmagát regényes életrajzként, illetve életrajzi regényként definiáló) diszkurzustípus népszerűsége talán éppen azzal magyarázható, hogy meglepő hatékonysággal képes kiszolgálni a nagy írók kultuszával összefüggő olvasói igényeket6 1 L. Herczeg Ferenc, A százéves Petőfi = Jöjjön el a te országod... (Petőfi Sándor politikai utóéletének dokumentumaiból) szerk. MarOócsy István, Bp., 1988, 121. E kultikusnak nevezhető Petőfi-képpel szemben helyezhetők el azok az értelmezések, amelyek a költőt modem polgári íróként mutatják be (például: Margócsy István, Petőfi és az irodalmi gépezet (Petőfi mint polgári író), 2000, 1998/11.). A Petőfi-le- gendáriumról 1. még Kerényi Ferenc, Korszerű Pelőfi-életrajz vagy legendárium, Magyar Napló, 1998/6. 2 Jókai Mór, Petőfi Sándor élete és költeményei = Uő, írói arcképek, Jókai Mór Munkái, 29, Bp., 1993. 127. 3 Dóczy Jenő, Arany János életképek, Bp., 1929, 6. 4 A krisztusi szenvedéstörténet analógiájára passióként, illetve nyomorrepertoárként megkonstruált élet- történetről 1. Tverdota György, Az életrajz mint passió. József Attila első életrajzi vázlatai = Kegyelet és irodalom, Kultusztörténeti tanulmányok, szerk. Kalla Zsuzsa, Bp., 1997; valamint uő, A komor föltámadás titka. A József Attila-kultusz születése, Bp., 1998. 5 Laczkó Géza, Magyar írók pantheonja = A Magyar Irodalom Pantheonja. 48 portré és életrajz, szerk. Szalai Sándor, Bp., 1941, X-XI. 6 Néhány jellegzetes cím: Dancs Vera, Szép szemek áldozatja: Balassi Bálint regényes élete, Bp., 1983; Mészöly Gedeon, Földiekkel játszó... Csokonai Vitéz Mihály életregénye, Bp., 1935; Nagy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály legifjabb éveinek regényes rajza, Debrecen, 1935; Tápay-Szabó László, Csokonai. Regényes életrajz, Bp., 1975; Váradi Antal, Regényes rajzok Petőfi életéből, Bp., 1908; Farkas Ernőd, Petőfi élete. Regényes korrajz, Bp., 1909; Harsányi Zsolt, Az üstökös. Petőfi életének regénye, I-II, Bp., 1932; Tábori Kornél, Jókai regénye, Bp., 1924; Színi Gyula, Jókai. Egy élet regénye, Bp., 1928. Az „életrajzi regény", illetve a „regényes életrajz” ikonográfiái megfelelőit a Petőfi- illusztrációkat vizsgáló E. Csorba Csilla elemzi. L. E. Csorba Csilla, A halhatatlanság susogásai. A Petőfi-illusztrációk történetéből, Magyar Napló, 1999/7, 17. 86
