Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
II. Ünnep és nyelv - Ratzky Rita: „Te, lelkemnek megmaradt fele". Jókai emlékbeszédei Petőfiről
Ratzky Rita „TE, LELKEM MEGMARADT FELE"1 JÓKAI EMLÉKBESZÉDEI PETŐFIRŐL Jókai Mór a Petőfi-kultusz megalapítója. A megállapítás így természetesen sommás, hiszen az első megdöbbenés után a barátok által írt emlékversek mellett (Arany, Tompa, Vajda - hogy csak a legnagyobbakat említsük) elkezdődik az életrajz kutatása és írása (Gyulai Pál tanulmánya, Pákh Albert Vasárnapi Új- ság-beli felhívása a költő születése és halála körülményeinek tisztázását célzó cikkek írására, stb.)2. Aligha cáfolható azonban az a tény, hogy Jókai Mór volt az, aki a Tarka élet című 1855-ös kötetével kezdődően a legtöbbször írt Petőfiről. Közeli és mély barátságuk, a fiatalabb és hajlíthatóbb személyiség erőteljes vonzódása a sodró temperamentumú, kemény tartású társhoz csak egyik oka, hogy Jókai hosszú pályája mindegyik szakaszában, mindenféle műfajban visszatér korán elhalt írótársa alakjához. A másik tényező, hogy Petőfi halála lehetetlenné tette kibékülésüket. Ugyanis 1848 nyarán három okból is összevesznek: június 12-én a császári ezred olasz katonái fellázadnak a Károly-ka- szárnyában, Jókai Szendrey Júlia kérésére bezárja a Dohány utcai ház emeleti ajtaját, ahol közös lakásban laktak, hogy a költő ne vehessen részt a nemzetőrség beavatkozásában;3 Petőfi tapintatlanul beleavatkozik Jókai Laborfalvi Rózával tervezett házasságába; végül pedig Petőfi szerkesztőtársa véleménye ellenére és jóváhagyása nélkül lehozza az Életképekben Vörösmarty hoz című költeményét, amelyben a költő politikai okokból szembefordul a mindkettejüket az írói pályára segítő mesterrel. Az elmaradt kibékülés egész életében égethette Jókai lelkét. Az irodalomtörténészek a múlt században, de a mostaniban sem becsülték sokra az író Petőfiről szóló írásait, Hatvány Lajos egyenesen „központi méregforrásnak" nevezte.4 Mintha válasz volna Jókai százlapos esszéjének jegyzete a kutatók fenntartásaira: „Ne várjon tőlem az olvasó e czím alatt se rendszeres élettörténetet, se érdekes adathalmazt, se didaktikus aestheticai ismertetést, Petőfi életírását egész tökéletességében feltalálhatja Fischer Sándor művé- , , . .. ., . ben, az adat gyűjteményt a Ferenczy Zoltán Szendrey Júliának, Jóka, Mórt. nagy szorgalommal es ismerettel szerkeszti Petőfi-Ház lavkivágat- *** Petofl, Múzeumában: míg aestheticai gyűjteményéből elemzes tekmteteben Gyulay Pál szoszeki 96
