Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

III. Esettanulmányok: XX század - Csaplár Ferenc: Kassák, a próféta (Fejezet egy kultusz történetéből)

Vas arról is ír, hogy a Munka-kör tagjai a munkásmozgalom, az irodalom és művészet dolgairól beszélve „utópisztikus áhítattal" rajongtak a kassáki dolgokért, „az új termelésért, az új társadalomért, az új művészetért, az új öltözködésért, az új nőért", átvéve mesterük „nyelvezetének modorosságait" is.

25 A kultusz teremtette légkörrel magyarázható, hogy a kör tagjai betartották a Kassák által előírt szigorú magatartásnormákat. „Istenkáromlásnak" minősült, hogy néhányan 1929 szilveszterén alkoholfogyasztásra vetemedtek. A fenti irodalmi és magatartásnormák ellen lázadók úgy érezték magukat a többiek között, mint - Vas Istvánt idézzük „hitetlenek egy vallásos gyülekezetben".

26 A Kassák kultuszhoz tartozott az is, hogy a tanítványok vállalták a mesterük követésével járó konfliktusokat, üldözöttséget. Ez utóbbira különösen az 1920-as évek első felében számíthattak. Kassák ellen ugyanis a forradalmak alatti közszereplése majd az Álláspont című röpirata miatt 1927 november közepéig elfogató parancs volt érvényben. Folyóiratát, a bécsi Mát előbb Magyarországról tiltották ki, majd Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából. A Mában verseikkel szereplő fiatal magyarországi hívők annak tudatában lettek demonstratív módon a körözött és megbélyegzett Kassák munkatársai, hogy ezzel maguk is veszélyeket vállaltak. Mária Bélát például a Kassák tiszteletére írt Az őrült karmester című verse miatt szélsőjobboldali újságok mint kommunistát a rendőrség figyelmébe ajánlották. Pár évvel később az iskolai önképzőkörben Kassákról előadást tartó Vas Istvánnak és barátainak tanárokkal támadt konfliktusuk.

28 Az ifjúmunkásság és diákság körében kialakult kultusz volt az oka annak, hogy a céljainak szintén e társadalmi csoportokat megnyerni akaró kommunista mozgalom oly élesen támadta Kassákot. A 100% „harcos" cikkeiben se szeri, se száma a Kassák prófétai magatartására utaló gúnyos megjegyzéseknek. Érdekes, vagy talán inkább szomorú, hogy a Kassákot „külön prófétának", „köldöknéző apostolnak", vagy épp „prófétai ihlettől" megszállt „baloldali demagógnak" minősítő írásokhoz konspirációs okokból az egykor tanítvány, az „elbűvölt fiatalemberek" egyike, Vajda Sándor adta nevét.

29 A kultusznak más táborban is voltak ellenségei. Szabó Dezső, aki már Az elsodort faluban is szerepeltetett egy Kassákra emiékezetető karikatúraszerű alakot, A kötél legendája című elbeszélésében torzképet rajzolt egykor nagyra becsült írótársáról: „Aktivista voltam! futurista voltam! kubista voltam! dadaista voltam! gazember voltam, mert hülye modorosságokkal hazudoztam új művészetet a fiatal lelkekbe - kornyikál egy sápadt, öreg fiú, s a hosszú haj, a fekete ing csak válnak le rólam, mint vén utcalányról a hamis hajfonatok."

30 Mennyivel szebben vált el mesterétől a Munka-körből kizárt Zelk és a kiábrándult Vas István! Mindketten a közös asztalt idézik, Zelk immár saját kávéházi asztalánál ülve, nehezen leplezett hiányérzettel, Vas pedig - Egy erős férfihoz című versének alábbi részletei tanúsítják - a tiszteletadás és búcsú szándékával:

31 Ez a te asztalod: hosszú és sivár, Nincs rajta bor és nincs rajta gyümölcs,