Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 22. Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi-regék (1910)

Baróti Lajos: Petőfi a ponyván és a népirodalomban

Petőfi a ponyván és a népirodalomban 41 lovasságot oly zavarba hozta ez a néhány ágyúlövés, hogy visszanyargaltak a hidon. A megnyert csata újra elveszett. Sem kérés, sem fenyegetés, sem személyes közbelépés nem volt képes megállítani a futamodókat. Ekkor mondta Bem ez emlékezetes szavakat: — Vagy visszaveszem a hidat, vagy meghalok! Petőfi kérte a tábornokot, hagyja békével a futókat. Petőfi ugyanis előre készülvén ez esetre, a Szemeria és Dédács közt fekvő halmokat jelölte ki gyülhelyül, honnan az egész útnak és síkságnak ura volt a sereg. Ott állott két székely csapat, szép sorban a dombsor alatt, ezekkel Petőfi elfogatta a rendetlenül futó gyalogságot és a huszárokból az egész dombsor hosszában kordont húzatott. E rendszabály alkalmazása által félóránál rövidebb idő alatt újra megalakultak a zászlóaljak és nemsokára helyre lőn állítva a csatarend." így adta Petőfi hadvezéri képességének is fényes bizonyítékát. Ez időtájt Horszten beállít az osztrák vezérhez egy bécsi udvari pecsétes levéllel, melyet ő maga hamisított, s melynek alapján egy hadosztályt bíznak rá. Mindjárt azt tanácsolja a vezérnek, hogy üldözni kell Bemet s meg is indul a sereg Medgyes ellen. Horszten megy legelői. Medgyes közelében üt tábort s másnap támadni kezd. „A magyar sereg a Nagyküküllő jobb partján helyezkedik el. A folyó túlsó partján egy csárda