A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Molnár Farkas

fit, a tollával alkotó új ember szimbólumát. Nemes Lampérth József (1891-1924) és Uitz Béla nyomán széles ecsetvonásokkal készült, markáns tusrajzaiból csak néhány, közülük is főleg tájábrázolások maradtak fenn, illetve a Nyilazók második, expresszív változata. Ennek hátoldalán található képcímek feltehetően tervezett alkotásaira utalnak: Székelyek, Művészet, Város és ember, Tavasz (Primavera), Háború, Béke, Szüret, Aratás, Szántás-vetés.

2

2 Az viszont tény, hogy Pécsett Kassák és a Ma folyóirat hatása folyamatosan érvényesült, a lapok rendszeresen megérkeztek Bécsből is.

2

3 Az aktivizmus késői vonulatába tartozik az 1920 címmel Pécsett megjelent rövid életű lap, majd 1920 őszétől a csaknem egy évig egzisztáló Krónika folyóirat. Ennek szerkesztőségében Molnár a forradalmak után Pestről hazatért ifjakkal szorosan együttműködött.

2

4 Innen datálódik teoretikus, esszéista szakírói munkásságának kezdete. A Krónika első számában közölt írásával a baráti kör esztétikai hitvallásának megfogalmazójaként mutatkozott be.

2

5 A formaszintézisen alapuló új művészeti kultúrát együtt sürgették ekkor Pécsett a haladó írók és művészek, akik Molnár manifesztumának nyitó szavaival „a tett embereinek" vallották magukat. Jellemző adalék, hogy együtt béreltek lakást a Petrezselyem utcában, ahol Csuka Zoltán közvetlenül átélhette az expresszív képzőművészet születését, lévén a sarokszobában volt Molnár Farkas és Stefán Henrik közös műterme. így a lap-, könyv- és kiállítás-szervező munka a baráti fészekben, Kassákéknál is bevált módon jól koncentrálódott.

2

6 Csuka Zoltán úgy érezte: „A hideg télben tavaszi derű és meleg fogadott: Molnár Farkas és Stefán expresszionista képeik megszületését ünnepelték."

27 Molnár és társai művészileg legaktívabb magját képezték az 1920 decemberében megalakult Pécsi MűvészkörSiratás / Beweinung /1921 Szent Sebestyén / Der Heilige Sebastian /1921 nek, mely az idén szeptemberben a pécsi Múzeum Galériában megrendezett kiállításig csaknem teljesen a feledés homályába veszett.

2

8 Pedig napjainkban is különösen aktuális célkitűzésük: dacolni minden nemzetiségi, társadalmi, faji és vallási ellenségeskedéssel és fellépni a kulturális felemelkedés, a közönségnevelés, a művészek és iparosok összefogása érdekében.

2

9 A Kör célja szerint demokratikusan egyesítette a legkülönbözőbb alkotókat, de kiemelt szerephez jutottak az expresszívek: Molnár Farkas mellett Gábor Jenő (1893-1968), aki Molnár eljövendő feleségének másod-unokatestvére volt, az átmenetileg az új szelek irányába forduló Gebauer Ernő (1882-1962), az intuitív, expresszív autodidakta Johan Hugó (1890-1952), a rajztanárnak tanult őstehetség Stefán/Szelle Henrik (1896-1971 ), az építész Tarai/Cacinovic Lajos (1886-1973) és a pályája kezdetén még dekoratív kis képeket festő későbbi konstruktivista Weininger Andor (1899-1986). Molnárral szemben társaira az érzelmek erőteljesebb kivetítése, akvarellel vagy olajjal történő színesebb, de látványhűbb képi megfogalmazás volt jellemző, tehát közelebb álltak az expresszivitáshoz, míg Molnár a klasszikus tradíció aktivista átformálásában, a kubizáló térépítésben jelezte festői erejének kiforrását. 1921 márciusában a Pécsi Művészkörben kollektív kiállítással jelentkezett ez a modern csoport. Schuber Rezső kritikája Molnárnak a ma csak fotóról ismert Szent Sebestyén képéért lelkesedett.

3

0 A festmény középtengelyében áll a teret csaknem teljesen kitöltve a monumentálisan traktált férfiakt. A háttér erőteljesen szabdalt, elvont megoldása a kubizmus kitágult, új térértelmezésének ismeretére vall, de a képfelület egyneműsítése még nem megoldott. A megkötözött harcosban nemcsak a vallásáért nyilaktól szenvedő 4