A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
A Mentor Könyvesbolt és Galéria 1922-1930
A járókelők olyan különlegességekre is rácsodálkozhattak, mint Spangher Ferenc 1918-ban készült Kassák-fejszobra. Föltehetően ez lehetett az a „furcsa kőszoborféle", mely az ifjú Borsos Miklós érdeklődését fölkeltette. Az emlékezet játékával magyarázható, hogy ez a szuggesztív plasztika Borsos memoárjában a KUT kiállítását reprezentáló műtárgyak egyikeként bukkan föl. A szobrot értetlenkedve szemlélőknek fogódzót adhatott az a fényképfölvétel, melyet Révai Ilka készített Kassák jellegzetes homlokáról még 1916-ban. Ez a maga nemében szintén különlegességnek számító felvétel Kádár Béla jóvoltából a kirakattér bal oldali alsó falára került, megfelelő, de nem zavaró közelségbe a szoborhoz, érzékeltetve azt a föltételezést, hogy a szobor létrejöttében volt szerepe a fotónak is. Az 1926. június 6-án készült kirakat részét alkotta Simon Jolán előző napi föllépésére, a Mentor szalonjában rendezett előadóestre készült plakát - föltehetően Molnár Farkas műve - némileg megváltoztatott formában és fordított helyzetben a bal oldali fal fölső részén. Reklámgrafikai nyomtatványok „fejjel lefelé" való elhelyezése mint fricskának, avantgárd gesztusnak szánt megoldás más ponton is előfordul. A kirakat közepére a könyv mintegy 30-40 példányából összerakott miniatűr építmény került, ehhez támasztva pedig a kiadvány tipográfiai megformálásához magyarázatként és ugyanakkor személyes jellegű megnyilatkozásként A könyvről című írás kézirata. A kirakat létrejöttének körülményei arról tanúskodnak, hogy a könyvesbolt arculatának kialakításában már az 1920-as évek közepén meghatározó szerephez jutottak a magyar avantgád reklámmal foglalkozó művészei. 1925 áprilisában Kudelkáné és Varsányi Géza Kassákot bízták meg a könyvesbolt plakátjának elkészítésével, 1926 augusztusában pedig szerződést kötöttek Bortnyik Sándorral hat kirakat rendezésére. 3 1 Bortnyik, aki már ekkor a magyar reklámgrafika egyik megújítójának Ígérkezett, a Mentor jóvoltából kóstolhatott bele a kirakatrendezésbe. Stílusát és egyben a Mentor ekkori arculatát szemléletesen érzékelteti az Új Föld reklámozására 1927 márciusában alkotott kirakat, melyet a folyóirat ez évi áprilisi számában közölt reprodukcióból ismerünk. Bortnyik a kirakat belső falait függőleges és vízszintes léniák redszerével és néhány színes körsíkkal egységes kompozícióvá, önálló reklámgrafikai művé alakította, s ebbe komponálta bele a folyóirat első két számának címlapját. Évtizedek múlva Zelk Zoltán azt említi a könyvesbolt avantgárd szellemére jellemző példaként, hogy a tulajdonosok az egyik kirakat megrendezésére Kassákot kérték fel. Érdekes epizódot is fölidéz: „S mikor a modern művészeti irányzatok már Európa szerte ismert vezéralakja zakóját levetve nekigyürkőzött az Andrássy úti kirakatnak, a szemben levő Magyar Korona kávéházból átjött Ostvát Ernő, nézte, nézte az első magyarországi kostruktivista üvegablakot, majd így szólt: »Uram! mindenki, aki reklámra vágyik, ilyenkor lefényképeztetné magát az ön helyében...«" 3 2 Zelk annak a kirakatnak a megszületését nézhette végig, mely a Pantheon kiadó 1928-ban megindított Az új magyar regény című könyvsorozatát reklámozta. A kirakatról fennmaradt fénykép tanúsága szerint a látvány leghatásosabb része Kassák remek konstruktivista plakátja volt, melynek sem grafikai terve, sem nyomtatott példánya eddig nem került elő. Maga a kirakat a reklám e műfajáról a Reklámélet 1928. májusi számában cikket publikáló Kassák egyetlen ismert alkotása. Korabeli híradásból tudjuk, 1928 őszén jó ideig Bortnyik Sándor Az új Éva című festménye ékesítette a Mentor kirakatát, és „vonzotta magához a gyanútlan érdeklődőket". 3 3 KIÁLLÍTÁSOK A Mentor legjelentősebb vállalkozása a magyarországi avantgárd törekvéseket bemutató kiállítássorozat volt. 3 4 A modern képzőművészet eleinte könyvek, folyóiratok, reprodukciók révén szerepelt a bolt választékában. Az érdeklődést látva Kudelkáné és Varsányi Géza 1923 őszén bővítette üzletük tevékenységi körét: grafikai kiállításokat szervezett a bolt hátsó helyiségében. A modern festészet könyvanyagából a kirakatban rendezett bemutatóhoz kapcsolódóan először Kádár Béla, Máttis Teutsch János, Uitz Béla és Bortnyik Sándor grafikai lapjaiból összeállított anyag került a látogatók elé. Magyarországon nyilvános kiállítóhelyen itt lehetett első alkalommal látni Máttis Teutsch 1920 utáni linómetszeteit, Uitz 1920-ban Bécsben megjelent Versuche [Kísérletek] című mappájának lapjait és Bortnyik képarchitektúráit. Különösen ez utóbbiak kelthettek kisebb fajta szenzációt, már csak azért is, mert 1921-22-ben heves vita zajlott le róluk s velük kapcsolatban a geometrikus absztrakció létjogosultságáról a Nyugat és a Magyar írás hasábjain Hevesy Iván és Bortnyik között. Hazai kiállítóhelyen kuriózumnak számított Max Liebermann, Max Slevogt, Max Pechstein, Marie Laurencin grafikáiból 1924 februárjában bemutatott anyag is. E kiállításról, akárcsak az előzőről Hevesy Iván Lengyel András által idézett beszámolójából tudunk. A Mentor kiállításpolitikáját, célkitűzéseit megfogalmazó részekből arra lehet következtetni, hogy Hevesynek kezdeményezőként, tanácsadóként vagy épp az anyag összeállítójaként szerepe lehetett e két tárlat létrejöttében. 1922-ben megjelent A futurizmus, expresszionizmus és kubizmus művészete című könyve a két tárlat szakmai kiindulópontjának tekinthető. Nem lehet tudni, a két kiállítás előzménye vagy különleges változata volt-e annak az „állandó grafikai kiállításnak", melyről a Mentor nemrég előkerült aprónyomtatványa ad hírt. Aba Nóvák Vilmos, Bene Géza, Belányi Viktor, Bokros Birman Dezső, Beron Gyula, Bortnyik Sándor, Bor Pál, Farkasházy Miklós, Gallé Tibor, Istókovits Kálmán, Kádár Béla, Kmetty János, Pátzay Pál, Patkó Károly, Perlrott Csaba Vilmos, Simkovits (Tarjáni) Jenő, Szőnyi István, Uitz Béla, llosvai Varga István, Walleshausen Zsigmond, Máttis Teutsch János, Gustav Wolf sokszorosított és egyedi grafikáit kínálták „egyes lapokon és mappákban jó válogatásban" megtekintésre és megvásárlásra. 3 5 A mappák, sorozatok egy része a Magyar Műkiadó kiadványa volt, más részüket maguktól a művészektől gyűjtötték össze. Ezt az 1920-as évek elejének modern magyar grafikáját méltóképp reprezentáló bemutatót 1924 márciusában rövid időre Kmetty János, szeptemberben-októberben Fránkel György, decemberben pedig Márkus Imre egyéni grafikai kiállítása váltotta fel. Az állandó választék anyagából áprilisban húsvéti, decemberben karácsonyi vásárt rendeztek. A Mentor kezdetben mindössze egyike volt azoknak a budapesti galériáknak, melyek az avantgárd szelídebb vagy merészebb változatainak megismertetésére, népszerűsítésére, illetve a hazai műkereskedelembe való bevezetésére vállalkoztak. 1924 végére ez a helyzet megváltozott. A Harris köz 2. alatt 1922-ben megnyílt s Bálint Jenő vezetésével a Magyar Műkiadó galériájaként tevékenykedő Helikon, mely többek között Aba Nóvák, Bene Géza, Márffy Ödön, Jándi Dávid, Patkó Károly, Perlrott Csaba Vilmos, Czigány Dezső, Máttis Teutsch, Bortnyik és Uitz grafikáival foglalkozott, már 1923 végén lehúzta a redőnyt. A karácsonykor rendezett csoportos tárlat után többé nem nyitott ki, helyiségeit 11
